Antoni Gaudí életébe került, hogy koldusnak nézték
2017. június 9. 08:35
„Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk e diplomát. Majd az idő eldönti” – mondta egy anekdota szerint Elies Rogent, a barcelonai építészeti egyetem rektora a frissen lediplomázott Antoni Gaudínak.
Korábban
Gaudínak életében jobbára csak gúnyban volt része, kortársai a Casa Milát csak kőbányaként emlegették. Példája csak szűk körben hatott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta. Bár a kritikusok még halála után is sokáig ódzkodva tekintettek a katalán modernizmus legjelentősebb alakjának munkásságára, a XX. század közepétől egyre többen ismerték el zsenialitását. Szellemisége belengi Barcelonát, látogatók millióit csábítva a városba.
A kivételes kreativitással megáldott művész legismertebb alkotása a 2010-ben bazilikává szentelt Sagrada Família. George Orwell „a világ legförtelmesebb épületei egyikének” nevezte, Dalí viszont az elragadtatás hangján beszélt róla, a Bauhaus alapítója, Walter Gropius pedig az építmény technikai tökéletességét emelte ki.
Gaudít 1883-ban nevezték ki a templom építésének irányítójává, 1915-től kezdve csak az „új Jeruzsálem” felépítésére összpontosított. A fiatalon a hedonista élvezeteknek gyakorta hódoló Gaudí idővel egyre mélyebben élte meg katolikus hitét. 1894-ben majdnem belehalt a böjtölésbe, önsanyargató életet élt, a külsőségekkel szinte egyáltalán nem törődött, és az adományokból gyűjtött pénzt a „szegények katedrálisa” felépítésére fordította.
1926. június 7-én, szokásos napi sétája közben ütötte el egy villamos. Személyi iratai hiánya, valamint rongyos ruhái miatt sokáig azt hitték, hogy koldus. Végül egy rendőr vitte be a kórházba, de az életét már nem tudták megmenteni. Halálakor a Sagrada Famíliának még csak negyede, egy torony és a keleti homlokzat készült el. A lassú munkát Gaudí korábban így kommentálta: "Megbízómnak nem sürgős." A munkák azóta is az ő tervei és modellje alapján folytatódnak adományokból és a belépődíjakból, ez a világ egyetlen épülő műemléke. A befejezést 2026-ra, Gaudí halálának centenáriumára tervezik. „Az építészet Dantéjának” és „Isten építészének” is nevezett Gaudí tudta, életében biztos, hogy nem fog elkészülni a templom, de azt is megjósolta, hogy bazilikáját a világ minden tájáról érkező emberek meg fogják csodálni. Igaza lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap