2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Antonescu árnyékából kilépve hajtott végre sikeres kiugrást a II. világháború román „hőse”, I. Mihály

2021. szeptember 6. 14:56 Múlt-kor

Kétszer ült a trónon és kétszer utasították ki országából I. Mihály román uralkodót, aki 1940. szeptember 6-án vehette át az stafétabotot édesapjától, II. Károlytól. Mihály a második világháborúban sikeres kiugrást hajtott végre, amellyel nemcsak Észak-Erdélyt szerezte vissza Romániának, de a helyi történészek szerint hónapokkal lerövidítette a háborút Európában.

I. Mihály
I. Mihály uralkodóként nem tudott „kiteljesedni”, de a II. világháborús kiugrásával megmentette Romániát a háborús pusztítástól

Az 1921-ben született Mihály az események különös alakulása révén előbb léphetett a trónra, mint apja, Károly, akire 1914 óta hivatalos trónörökösként tekintettek. Károly botrányos magánéletével magára haragította apját, I. Ferdinánd királyt. Károly első házassága rangon aluli (morganatikus) volt, később a válás mellett döntöttek. A második feleség már a görög királyi házból érkezett, de az I. Konstantin görög uralkodó leányával, Ilonával kötött frigy is zátonyra futott.

A boldogtalan Károly félrelépett, és viszonyt kezdett egy kikeresztelkedett zsidó gyógyszerész lányával, Magda Lupescuval. Kapcsolatuk óriási botrányt kavart. Károly külföldre távozott, elhagyva feleségét és a fiát, Mihályt. Az akkor még regnáló Ferdinánd király tajtékzott, és kizáratta fiát a trónöröklésből.

Ferdinánd 1927-ben elhalálozott, így a trón unokájára, Mihályra szállt, de a kiskorú uralkodó helyett egy régenstanács uralkodott. Károly tiltakozott jogfosztott helyzete ellen, 1930-ban visszatért Romániába, és elfoglalta a trónt. Az újdonsült uralkodó, II. Károly – aki az olasz diktátor Benito Mussolini csodálói közé tartozott – egy, a parlament által nem korlátozott abszolutista monarchia kiépítését tűzte ki célul.

Törekvését siker koronázta: az 1930-as évek végére a parlament szerepe egyre jelentéktelenebbé vált Romániában, de a sorozatos területi elcsatolásokba mégis Károly bukásához vezettek. Románia területeket vesztett a Szovjetunióval (Besszarábia, Észak-Bukovina), illetve Magyarországgal (Észak-Erdély, Székelyföld, Partium egy része) szemben 1940-ben. A magyarok után a bolgárok következtek: Szófia az 1940 szeptemberében kötött craiovai egyezmény keretében megkapta Dél-Dobrudzsát. A területi elcsatolások miatti felzúdulás elsöpörte Károly hatalmát.

A válságot II. Károly Ion Antonescuval próbálta orvosolni, aki a harmincas években a román hadsereg vezérkari főnökeként, majd hadügyminiszterként szerzett magának nevet a politikai életben. A miniszterelnöknek kinevezett Antonescu azonban azzal hálálta meg a bizalmat, hogy a németek és a megerősödött, szélsőségesen nacionalista Vasgárda vezetőinek a támogatását megszerezve 1940. szeptember 6-án lemondatta II. Károlyt.

Antonescu, aki ezek után Románia teljhatalmú uraként, a hitleri Németországot kiszolgálva irányította a második világháborúban Romániát, arra azért vigyázott, hogy a legitimáció és a folytonosság látszatát fenntartsa. Károlynál azt is elérte, hogy lemondjon a trónról fia, Mihály javára, aki immáron másodszor ülhetett az uralkodói székbe. Románia papíron ekkor még mindig monarchia volt.

A régi-új uralkodó 1944-ig csak bábként funkcionált Antonescu mellett, akinek népszerűsége a németek mellett elszenvedett világháborús kudarcokkal párhuzamosan egyre csökkent. A németek a sztálingrádi sokk után 1943-tól, egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag elveszítették a kezdeményezést a keleti fronton és folyamatos hátrálásra kényszerültek. A román hadsereg súlyos veszteségei és a közeledő Vörös Hadsereg cselekvésre késztette I. Mihály román uralkodót, aki az országban megbújó demokratikus erők, a Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselőivel, no meg a Szovjetunió támogatását élvező kommunistákkal és a hadsereg befolyásos tisztjeivel is felvette a kapcsolatot, hogy előkészítse a háborúból való kiugrást.

Amikor 1944. augusztus 20-án Kisinyov és Jászvásár közelében a Vörös Hadsereg áttörte a német-román védelmi vonalat, Mihály cselekvésre szánta el magát. Antonescut a bukaresti palotába hivatta és augusztus 23-án határozottan megkérte őt, hogy támogassa a román kiugrási kísérletet. Antonescu erre nem volt hajlandó, ám a fiatal, mindössze 22 éves Mihály nem esett kétségbe, a királyi testőrséggel nemes egyszerűséggel lefogatta a diktátort. A román haderő, amelynek vezérkara hűségesen követte királyát, ezt követően a Vörös Hadsereg oldalán harcolva fejezte be a második világháborút.

Mihály kiugrása egyes román történészek szerint fél évvel is lerövidítette a háborút, és több százezer ember életét mentette meg. A román oldalváltás sokat jelenthetett Sztálinnak is, ugyanis a szovjet vezér kitüntetéssel ismerte el a fiatal uralkodó tettét. A jutalom nem maradt el: Besszarábia (a mai Moldávia) ugyan ismét a Szovjetunió részévé vált, de a Magyarországhoz csatolt erdélyi területek újra román fennhatóság alá kerültek.

A szovjet érdekszférába került Romániában azonban nem sokáig működhetett a monarchia intézménye. Mihály többször összetűzésbe került az egyre erősödő kommunistákkal, amelynek következményeként 1947 decemberében lemondatták trónjáról, majd az ország elhagyására kényszerítették.

A trónfosztott Mihály a kommunista diktátor, Ceaușescu bukása után 1990-ben dán diplomataútlevéllel, 24 órás vízummal visszatért Romániába, de az első demokratikusan megválasztott, a kommunista múlthoz ezer szállal kötődő Ion Iliescu elnök rövid úton feltartóztatta, majd kitoloncoltatta az országból. Az 1992-es húsvéti ünnepségekre ismét visszatért, hatalmas tömegeket vonzva. A hatalmát féltő Iliescu ezt követően nem engedte többé az ország területére.

1997-ben az új elnök, Emil Constantinescu végül engedélyezte a hazatérését, és az exkirály visszakapta román állampolgárságát is. Hátralevő életében dejét a visszakapott királyi birtokokon, illetve svájci rezidenciáján töltötte. Bár többen biztatták, nemet mondott a felkérésre, hogy választáson induljon az elnöki székért.

Nem ellenezte, de nem is támogatta a monarchia restaurációját célzó mozgalmakat, a nyilvánosság előtt azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a királysághoz való visszatérés kérdését a román nép akaratára kell bízni. Románia utolsó uralkodója 2017-ben távozott az élők sorából.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
II. Károly, a száműzött és bukott román uralkodóIon Antonescu látogatása a náci Németországban (1943)I. Mihály román uralkodó, aki félreállította AntonescutI. Mihály temetése 2017-ben
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár