Amikor római kori kincs kerül elő a gyümölcsöskertből
2015. november 20. 17:16
3. századi bronz-és ezüstkincsleletre bukkantak egy svájci gyümölcsöskertben. A főként bronzból készült, de 5 százalék ezüstöt is tartalmazó érméket kis bőrtasakokban temették a föld alá. Ez a valaha volt egyik legnagyobb kincslelet, amelyet Svájcban találtak.
Korábban
A hatalmas, 15 kilós érmehalomra az észak-svájci Aargau kantonban fekvő Uekenben bukkantak rá idén nyáron. A gazda azután talált rá a kincsre, hogy cseresznyéskertje egyik vakondtúrásán néhány zöldesen csillogó érmét pillantott meg. Mivel néhány hónappal ezelőtt az egyik közeli városnál, Fricknél a régészek feltártak egy római kori települést, a farmer úgy gondolta, talán a kincslelet is erre az időszakra vezethető vissza.
A kutatók csütörtökön a több hónapos ásatási munkálatok után bejelentették, hogy összesen 4166, javarészt remek állapotban fennmaradt érmét találtak a területen. Az érméket található feliratok láthatóak maradtak, és a kutatók ennek köszönhetően megállapították, hogy a kincsek Aurelianus (270-275) és Maximianus császár (286-305) uralkodásának időszakára datálhatók. Az érmék többségét 294-ben verték.
„A gyümölcsöskertben, ahol az érméket találták, sohasem építkeztek. Ez egy olyan földterület, amelyet mindig művelés alatt tartottak” – mondta el Georg Matter régész, magyarázatot adva ezzel arra, hogyan lehetséges, hogy a mindeddig nem fedezték fel a kincset. Matter szerint az érmék kiváló állapota arra utal, hogy a tulajdonosa szándékosan – nem sokkal 294 után – elrejtette azokat. A főként bronzból készült, de 5 százalék ezüstöt is tartalmazó (nagyon magas arány) érméket kis bőrtasakokban temették a föld alá.

Mint a régészek elmondták, a kincs valós értékét a korban elszabaduló infláció miatt lehetetlen megbecsülni, de akár egy- vagy kétévnyi fizetés összegét is kitehették. Az, hogy az érmék ma mennyit érnek, lényegtelen – magyarázta Matter. Hozzátette, hogy a farmer valószínűleg megtalálói jutalomban részesül majd, de a svájci törvények alapján a tárgyak a közösség tulajdonát képezik. Az uekeni kincseket a bruggi Vindonissa Múzeumban fogják kiállítani.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Örökre magányos maradt a fényűző, ám önpusztító életmódot folytató Csortos Gyula 09:16
- Szabadságot és káoszt hoztak Gorbacsov reformjai a Szovjetunió lakosaira tegnap
- Barlangjáratokkal kerülhették meg a fagyos időjárást a selyemúton utazók India és Kína között tegnap
- Ritka, rendkívül értékes ókori görög pénzérmét foglaltak le a török hatóságok tegnap
- Egy évszázada feledésbe merült őslénytemetőt fedeztek fel újra Erdélyben tegnap
- Az operaértő budapesti közönség hiányát orvosolandó rendezték meg az első Operabált tegnap
- A burleszkhez szokott nézők halálra rémültek a King Kong 1933-as tesztvetítésén tegnap
- Két év múlva megkezdik az Anglia normann meghódításának emléket állító bayeux-i kárpit restaurálását tegnap