Amikor a régészek Szent Péter csontjait keresték a Vatikán alatt
2020. március 13. 17:48 Múlt-kor
A Rómán belül elhelyezkedő pápai miniállam, a Vatikán fizikailag csupán mintegy száz holdnyi területet foglal el az olasz főváros központjában, azonban felmérhetetlen fontossággal bír a világ több mint egymilliárd katolikus hitű emberének lelkében. A városállam saját történelmét is folyamatosan kutatja, és volt idő, amikor az épületei alatti földben kereste múltja nyomait.
Korábban
1950-ben már tíz éve folytak az ásatások – amelyeket az indított el, hogy az 1939-ben meghalt XI. Piusz pápa a Szent Péter-bazilika hajója alá kívánt temetkezni –, és számos, évszázadok óta lezárt sírra bukkantak a régészek. A nemzetközi sajtót is izgatta, vajon megtalálják-e az egyházalapító csontjait.
Az egyházi kánon szerint Szent Pétert egy pogány temetőben helyezték örök nyugalomra a Vatikán-dombon Kr. u. 66-ban.
A róla elnevezett bazilika alatt valóban kerültek elő csontok, azonban 1950 decemberében XII. Piusz pápa kijelentette, ezekről nem jelenthető ki minden kétséget kizáróan, hogy az egyházalapító szenthez tartoztak.
Csaknem két évtizeddel később, 1968-ban VI. Pál bejelentette, hogy a bazilika alatt még 1942-ben feltárt csontok kerültek elő újra.
Ezeket eredetileg egy márvánnyal kirakott sírhelyben találtak, és aranyozott bíborszövettel voltak letakarva – egy körülbelül 168 centiméter magas férfiéi lehettek, aki 65 és 70 éves kora között halt meg.
A pápa azt is elmondta, a feltáráson dolgozó „tehetséges és okos emberek” megítélése szerint valóban Szent Péteréi voltak.
E csontokat a nyilvánosság előtt először 2013-ban mutatta be Ferenc pápa, 2019 nyarán pedig egy baráti gesztus keretében I. Bertalan konstantinápolyi ortodox pátriárkára ruházta át őket, aki ezt „bátor” cselekedetnek nevezte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap