2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amíg lehetett, kettős játszmát űzött Törökország a II. világháborúban

2023. szeptember 13. 14:22 Múlt-kor

Lehetetlen kérés

1943 novemberében a brit miniszterelnök utoljára megpróbálkozott terve előadásával, amikor a „három nagy” – ő, Roosevelt elnök és Sztálin szovjet pártfőtitkár – első ízben találkozott személyesen az iráni Teheránban.

A konferencia legelső napján, november 28-án Churchill mindenkit meglepett a balkáni invázió és Törökország bevonásának tervével, azonban a brit kormányfő kapta szövetségeseitől a sokkolóbb meglepetést: Roosevelt továbbra is elzárkózott a tervtől, Sztálin pedig – mivel már ekkor saját érdekszférája részének tekintette a Balkán-félszigetet – egyenesen követelte, hogy a nyugati szövetségesek kizárólag az Overlord-hadműveletre való felkészüléssel foglalkozzanak, valamint egy dél-franciaországi elterelő hadművelettel.

Megjegyezte továbbá, hogy Törökország szerinte „elveszett ügy”, és mivel a hadiszerencse már teljességgel a németek ellen fordult, felesleges tovább kérlelni Ankarát a háborúba való belépésre.

Terve teljes kudarca nyomán nagy fordulat állt be Churchill és Törökország viszonyában: a brit miniszterelnök hirtelen felhagyott minden addigi diplomáciai tapogatózással, és az innentől érkező közös brit–amerikai üzenetek jóval határozottabb hangnemet ütöttek meg: számon kérték a háborúhoz való csatlakozás addigi hiányát, valamint elzárkóztak a törökök hadianyag- és felszerelés-követeléseinek teljesítésétől addig, amíg Törökország nem hagy fel a Németországgal folytatott kereskedelemmel. Ennek érdekében a nyugati diplomaták szándékosan – sokszor túlozva – fenyegetőztek a Szovjetunió térségbeli terjeszkedésével is.

1944 elejére nyilvánvalóvá vált Inönü és a török vezetés számára, hogy a kettős játszma nem működhet tovább. 1944. április 14-én a Török Nemzetgyűlés megszavazta a Németországgal való kereskedelem felfüggesztését, négy hónappal később pedig a diplomáciai kapcsolatot is megszakították a Harmadik Birodalommal.

Ezt követően ultimátumot kaptak a szövetségesektől: 1945. március 1-jéig hadba kellett lépniük, ha helyet akartak maguknak az alakuló Egyesült Nemzetek Szövetségében. Néhány nappal a határidő előtt meg is történt a török hadüzenet, ez azonban csupán jelképes volt.

Külön érdekesség Churchill Törökországgal kapcsolatos szándékainak utóélete: a háború után írt emlékirataiban nyomát sem találni nekik, nincs megemlítve, hogy a meg nem valósult balkáni partraszálláshoz feltétlenül szükség lett volna török segítségre.

Tudta-e, hogy...?

A második világháború során a török légierő pilótákat küldött Nagy-Britanniába kiképzésre, közülük 14-en ott vesztették életüket (13-an balesetben, egy embert gyakorlórepülés közben a németek lőttek le).

Ismet Inönü – Atatürk jobbkezeként – jelentős katonai karriert futott be, a hadnagyi rendfokozattól egészen a vezérkari főnöki pozícióig vitte az oszmán, majd a török seregben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Ismet Inönü elnök a korabeli elnöki rezidenciában, az ankarai Çankaya-palotában, 1940.Egy török gyalogos egység pihenőt tart egy hosszú menetelést követően, 1940.Franklin Roosevelt és Winston Churchill a szabad ég alatt tartanak sajtótájékoztatót a casablancai konferencia (1943 január 14–24.) során. Casablancában a felek végül Szicília elfoglalásán túl nem tudtak megegyezni a Földközi-tenger térségét illető célokban.Török vegyvédelmi csapatok gázálarcban egy hadgyakorlaton. A török vezérkar abban reménykedett, hogy a britektől nagy mennyiségű modern katonai felszerelést sikerül szerezniük.Szövetséges csapatok partraszállása Szicílián, 1943 nyaránSérült és alultáplált szerb csapatok az ellenséges vonalak mögött, 1943. Churchill minél hamarabb partra akart szállni a Balkán-félszigeten is.Churchill Roosevelttel és Sztálinnal a brit delegáció által a miniszterelnök 69. születésnapja alkalmából rendezett vacsorán Teheránban, a konferencia után, 1943. november 30. Sztálin a konferencián ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugati szövetségesek kizárólag a franciaországi partraszállásra koncentráljanak.Franklin Roosevelt, Ismet Inönü és Winston Churchill a második kairói konferencián, 1943. december 4. és 6. között. Miután balkáni álmait Sztálin és Roosevelt szertefoszlatta, Churchill egyszerre véget vetett a Törökországnak való „udvarlásnak”.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár