2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél

2021. április 17. 19:02 Múlt-kor

Ma hatvan éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés máig egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoznak a felelősségen.

A visszatérő kubaiak fogadása
A visszatérő kubaiak fogadása

Kuba, a hidegháború kulcsszereplője

Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok „szomszédjává” vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.

Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy a szomszédjuk egy, a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.

A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosított mindent – azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak –, amire hiába reagált embargóval az amerikai vezetés. Ezzel még inkább az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.

Az Egyesült Államok nem vállalt volna egy nyílt konfliktust Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék. Kellettek viszont „áldozati bárányok”, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.

Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.

A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro vezette Kuba elleni szervezkedésnek.

Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Che Guevara és Fidel CastroA kubai erők ellentámadásaEmlékmű HavannábanJohn Fitzgerald Kennedy
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár