2022. ősz különszám: Lenyűgöző történeteink
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél

2021. április 17. 19:02 Múlt-kor

Ma hatvan éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés máig egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoznak a felelősségen.

Kuba, a hidegháború kulcsszereplője

Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok „szomszédjává” vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.

Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy a szomszédjuk egy, a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.

A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosított mindent – azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak –, amire hiába reagált embargóval az amerikai vezetés. Ezzel még inkább az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.

Az Egyesült Államok nem vállalt volna egy nyílt konfliktust Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék. Kellettek viszont „áldozati bárányok”, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.

Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.

A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro vezette Kuba elleni szervezkedésnek.

Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Che Guevara és Fidel CastroA kubai erők ellentámadásaEmlékmű HavannábanJohn Fitzgerald Kennedy

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár