Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után
2020. június 24. 15:46 Múlt-kor
Korábban
A Dare-kövek rejtélye
Dawson szerint Hatteras volt a „túlélők” első táborának helye, ahol először laktak Roanoke-ról való távozásukat követően. Szerinte a telepesek e csoportja végül integrálódott a croatan törzsbe.
1937-ben egy különös lelettel gazdagodott a rejtély: egy Louis E. Hammond nevű kaliforniai férfi egy 9,5 kilogrammos kővel állított be a Georgia állambeli Atlantában található Emory Egyetemre, hogy segítsenek neki megvizsgálni azt.
Állítása szerint az Albemarle-szoros előtt, a Chowan folyó partján találta – azaz arra, amerre észak felé tartottak volna a telepesek, a Chesapeake-öböl felé.
A szakértők a kő egyik oldalán a következő feliratot találták: „Ananias Dare & Virginia Dare innen ment a mennybe 1591 – bárki angol mutassa meg John White kormányzónak”.
A másik oldalon Eleanor White szemszögéből az események rövid leírása található: eszerint két éven át „nyomor és háború” volt a részük, és a telepesek több mint fele meghalt betegségben. Később aztán az indiánok hírt kaptak egy közeledő hajóról, emiatt – az angolok bosszújától félve – elmenekültek.
Később a feldühödött szellemekre hivatkozva az őslakosok megöltek hét telepest, köztük férjét, Ananias Dare-t és gyermeküket, Virginiát, akik a kőtől nem messze vannak eltemetve. Arra kéri a megtalálót, hogy ha egy „vadember” mutatta meg nekik a követ, akkor teljesítsék azt, amit ő megígért nekik, és ajándékozzák meg gazdagon. A kő az „EWD” (Eleanor White Dare) monogrammal végződik.
A kövön lévő felirat a professzorok szerint megfelel az Erzsébet-kori elvárható helyesírási normáknak, és bizonyos mértékben alátámasztja William Strachey angol író 1612-es leírását, amely szerint a telepeseket és a velük szövetséges indiánokat a póhatan indiánok mészárolták le, és mindössze hét túlélő – négy férfi, két fiú és egy fiatal nő – indult el észak felé.
Strachey állítása szerint az 1607-ben alapított Jamestown kolónia környéki őslakosoktól szerezte információit. A nyomok hiánya és kétes forrásai miatt sokan kételkednek Strachey leírásában.
Az elkövetkező évek során mások további „Dare-kövekkel” jelentkeztek, amelyek tovább fűzik a történet szálát, eszerint Eleanor és társai eljutottak a mai Georgia állam területére, több száz kilométerre délre. Ezek nagy része bizonyosan hamisítvány, azonban a szakértők szerint az elsőként megtalált kő akár valódi is lehet.
Gondot jelent a kérdés eldöntésében, hogy kevés szakértő hajlandó „hozzányúlni” egy olyan kérdéshez, amelyben súlyosan megégetheti magát szakmailag.
Dawson és társai idén nyárra újabb ásatást terveztek, azonban ezt kénytelenek a jövő évre halasztani a világjárvány miatt. Bár egyértelmű bizonyítékok továbbra sincsenek az „elveszett kolónia” pontos sorsát illetően, az eddigi jelek – bár szerteágazóak – valóban igencsak biztatónak mondhatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap