Alzheimeres lehetett Reagan az elnöksége alatt

Mielőtt még a színészből politikussá vedlő Ronald Reagant megválasztották volna az Egyesült Államok legidősebb elnökévé, mentális állapota a politikai viták egyik állandó témája volt. Ellenfelei gyakran felhívták a figyelmet ellentmondó nyilatkozataira, s azon alkalmakra, amikor neveket és helyszíneket felejtett el és látszólagos szórakozottságáról megállapították, hogy az valójában demencia (időskori elbutulás).

1980-ban a republikánus elnökjelölt azt mondta, ha a Fehér Ház orvosai megállapítják, hogy mentálisan alkalmatlan, azonnal visszalép. Azonban a szakemberek elnöksége alatt nem találtak erre utaló jeleket: Reagannél csak 1994-ben diagnosztizálták a gyógyíthatatlan, agysorvadással járó Alzheimer-kórt, s tíz évvel később, 2004-ben hunyt el.

Most egy új elemzés arra mutat rá, hogy az elnök beszédmintáiban már 1994 előtt is megfigyelhető volt a demencia jele. A The Journal of Alzheimer’s Disease nevű folyóiratban publikált elemzésben az Arizonai Állami Egyetem munkatársai ugyan nem bizonyították be - de nem is törekedtek rá -, hogy bármilyen betegség is negatívan hatott volna az elnök józan ítélőképességére, azonban beszédeit átvizsgálva olyan, az Alzheimer-kórra utaló tüneteket fedeztek fel, amelyek évekkel korábban „megjósolhatják” a végzetes neurológiai betegség kialakulását.

A demencia első jeleinek felismerése az orvosok szerint különösen fontos lehet, ugyanis az időben elkezdett kezelések lassíthatják a kór kifejlődését, mielőtt az jelentősen károsítaná az agyat. „A kutatók innovatív módszerek használatával segíthettek volna tisztázni, hogy a kimondott szavainak változásai az öregedéssel vagy az Alzheimer-kór klinikai fázisát megelőző szakasszal lehetnek összefüggésben” - magyarázta Eric Reiman, a Phoenixi Alzheimer Intézet igazgatója, aki nem vett részt a tanulmányban.

Visar Berisha és Julie Liss, az egyetem munkatársai Reagan 46 sajtótájékoztatójának átiratát hasonlította össze utóda, George H. W. Bush 101 sajtótájékoztatójával. A kutatók az elnökök beszédstílusának változásait értékelték egy új algoritmus szerint, amellyel a regényírók szókincsét és egyéb írásképi változásait szokták vizsgálni.

Egy interjúban Berisha elmondta, hogy eredetileg nem akarta az elnök szavait górcső alá venni, azonban Reagan volt az egyetlen, progresszív demenciával összefüggésbe hozható személy, akinek egy hosszabb periódusban elmondott beszédei nyilvánosan is elérhetőek. Busht pedig azért választotta ki kontrollszemélynek, mert hasonló korban (64) került az elnöki székbe, mint Reagan (69), valamint nem volt köztük nagy időbeli távolság sem.

A kutatás során Bushnál nem találtak változást a beszédmintáknál, ám Reagannél az idő előrehaladtával egyre több ismétlődő szó, valamint bizonyos kifejezések, illetve konkrét főnevek helyettesítéséül szolgáló „dolog” (thing) jelent meg, s az elnöksége végén a szókincse is jelentősen megcsappant a nyolc évvel azelőtti állapothoz képest. A kutatók azt nem akarták vizsgálni, hogy az elnöksége elején jelen voltak-e ezek a változások, hiszen például az 1981-es merényletet követő altatásnak is nagy befolyása lehetett azokban a hónapokban Reagan beszédstílusára.

Az 1984-es, Walter Mondale elnökaspiránssal folytatott tévévita alatt nyújtott igen gyenge teljesítménye felújította Reagan szellemi alkalmasságáról folyó vitákat. Egy 1988-ban publikált tanulmány szerint az elnöknél kognitív zavar lépett fel a Jimmy Carterrel és Mondale-lel folytatott szócsaták idején, azonban a szerzők sietve hozzátették, hogy mindez nem bizonyítja azt, hogy ez bármiféle hatással lett volna Reagan józan ítélőképességeire és döntésmechanizmusára. A mostani vizsgálat már mélyebben elemzi az esetleges demenciára utaló nyomokat, azonban Richard Caselli Alzheimer-szakértő szerint további kutatások szükségesek a kérdésben.

A meredek szellemi leépülést gyakran megelőzi egy szinte észrevehetetlen kognitív hanyatlás, egyfajta szellemi deficit, amelyet azonban a jól begyakorolt mondatokkal és egyszerűsítésekkel leplezni lehet. A kutatók ezért is elemezték kifejezetten a sajtótájékoztatókat, mivel abban az élethelyzetben a spontán kérdések miatt nagyobb kognitív erőfeszítéseket kellett tennie az elnöknek, mint egy egyszerű begyakorolt beszédnél.

A gondolatok megosztása szóbeli kommunikáció révén törékeny folyamat, még a legegyszerűbb verbális válasz is komplex események sorozata. A legkisebb sérülés az agyi területeken észrevehető beszédnehézséget eredményezhet, amely lehet, hogy csupán abban érhető tetten, hogy a határozatlan főnevek számának használata gyakoribb lesz. 

Berisha elmondta, a kutatócsapat célja, hogy más elnökök, valamint tartós fejsérülésekkel kezelt focisták írott szavain is végezzenek hasonló elemzéseket. Úgy véli, tanulmányaikkal közelebb kerülhetnek a végzetes kór és egyéb neurológiai betegségek minél korábbi felismeréséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora