2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Akinek a szótárából hiányzott a feladni szó: Gillemot Ferenc, a sport megszállottja

2021. szeptember 26. 08:50 Éva-Erdei András

Az újító

Gillemot-t értékelve gyakran hallhatjuk, hogy messze megelőzte a korát, így szintén nem lehet senki számára meglepetés, hogy őt tartják az első hivatásos labdarúgóedzőnek Magyarországon. Módszereit tekintve, addig ismeretlen, tervszerű szakmai alapokon nyugvó 11 pontos edzésprogramot dolgozott ki. Ezek között szerepelt az egyéni technikai és a kollektív taktikai oktatás, az erőnlét biztosítása, a tehetségek kiválasztása, képzése, a csapatszellem, a közösségi érzés megteremtése, a játékosokkal való egyéni törődés, valamint a mérkőzésenkénti külön felkészülés.

Hogy ezen elvek mennyire időtállóak, annak eldöntése természetesen a szakemberek feladata, de valószínűsíthető, hogy sok kivetnivalót nem találni bennük. Ráadásul Gillemot-t az eredményei is igazolták. 1906-ban a Magyar Athlétikai Club (MAC) csapata komoly hullámvölgybe került, majd jött a mesebeli fordulat, amikor szerződtették Gillemot-t edzőnek. Végül csupán egy hajszál választotta el a csapatot, hogy megnyerje a bajnokságot. Gillemot nagy hangsúlyt fektetett a kondícióra, módszerének alapja a viszonylag sűrű, de nem nagy terhelést jelentő edzések voltak. Ennek köszönhetően a játékosoknál nem jelentett problémát a formaidőzítés és a motiváció, mindig a legjobbat hozták ki magukból a meccsen. Szintén a nevéhez kötődik a gondolkodó, észfutball hazai meghonosítása.

Sportpolihisztorságát bizonyítja az is, ahogy az evezést reformálta meg. Felismerte, hogy a nyers erő önmagában még kevés. A megfelelően kivitelezett és szinkronban végrehajtott mozgás elengedhetetlen elemei a sikernek. Ennek tökéletes megvalósításához külön, a derekat erősítő tréninget alkalmazott. Kiállt az olyan technikai újítás mellett, mint a gurulószék, amely még tovább növelte az evezés hatékonyságát.

A londoni olimpiára (1908) készülő magyar evezősválogatott edzőjének Gillemot-t választották a kiváló angol mester W. A. Barry ellenében. Szakértők szerint az ő keze alatt három hajóhossznyit javult a csapat. Sajnos a szerencsétlen sorsolás és az elrontott rajt miatt nem úgy alakult az olimpiai szereplés, ahogy előzetesen várták.

Gyakran nem játékosként, hanem játékvezetőként lépett a pályára. Emellett beválasztották a bírákat minősítő bizottságba, és közreműködött több sportág szabálykönyvének a megalkotásában is. Kevésbé közismert, de Magyarországon Gillemot-nak köszönhetjük a játékosok azonosítására szolgáló számozás bevezetését.

Fair play a harctéren

Tévedés lenne azt feltételezni, hogy a „hőskorban” egy ilyen sportvezetőnek az élete maga lett volna a beteljesült álom. Nem így volt, kőkemény viták zajlottak, és nemcsak a háttérben zárt ajtók mögött, hanem a sajtóban is. A londoni olimpiára (1908) a labdarúgó-válogatott nem tudott elmenni, ennek ellenére a szövetség úgy látta, hogy néhány szakembernek érdemes lenne kiutaznia tanulmányútra. A Budapesti Hírlapban megjelent cikk élesen kritizálta az elképzelés szükségességét, tulajdonképpen Gillemot-t leszámítva a többiek kiküldetését haszontalannak ítélte.

Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem csak a sportpálya közelségében érezte otthon magát. Sportszervezői tevékenységei mellett, szellemi területen is maradandót alkotott. A modern magyar sportújságírás megteremtése is nagyban az ő nevéhez fűződik: többek közt a Sport-Világ, a Pesti Hírlap, Az Újság, a Nemzeti Sport munkatársa is volt, és éveken keresztül ő vezette Az Est sportrovatát is. Ezen kívül még az Allgemeine Zeitungban is jelentek meg cikkei. 1911-ben saját sportlapot is indított Tribün címmel, igaz ez a lap mindössze egy évet élt.

A történelem vihara másokkal együtt őt is megakadályozta abban, hogy kiteljesedjen családi élete, és lássa gyermekeit (Katalin, László) felnőni. Az első világháború kitörésekor önként vonult be, habár már több okból sem kellett volna megtennie, de ő hű maradt önmagához és az elveihez: „Mit szólnának a sportemberek, ha itthon maradnék?” A harctéren is kitűnt bátorságával, felettesei hiába akarták kiemelni, hogy legyen kiképzőtiszt, ő harcolni akart. A családi legendárium szerint a harctéren is megőrizte sportszellemiségét, gyilkolni nem akart, csak harcképtelenné tenni az ellenséget, ezért mindig lábra célzott. Az erdélyi frontra is önként jelentkezett.

Bárczy István, Budapest polgármestere a következő szavakkal zárta búcsúztató beszédét: „Élete sikerének egyetlen titka az volt, hogy egész életét, minden erejét, lelkesedését és tudását egy eszmének, a magyar sport eszméjének szentelte.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Gillemot FerencGillemot Ferenc mint labdarúgóGillemot Ferenc sportvezetőként íróasztala mellettGillemot Ferenc katonakéntA Pannónia Evezősklub tagjai
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár