A világ legrégebbi építményei is lehetnek Málta titokzatos templomai
2021. március 16. 18:34 Múlt-kor
Korábban
Óriáskőművesek és fegyencrégészek
A xagħrai romoktól mindössze néhány száz méterre fekszik a legkorábbi és egyben legismertebb épületegyüttes, a Ggantija. A templomkomplexum már első látásra lenyűgözi az odalátogatókat.
A Kr.e. 3600 és 3200 között megépített templomkomplexum két, egymáshoz nem kapcsolódó udvarrendszerből és az előttük húzódó teraszból áll, amelyet egy 50×35 méteres területet felölelő fal vesz körül. David Trump brit régész kutatásai szerint a Ggantija építésének idején Gozót mintegy 1700-an lakhatták, akik közül becslése szerint 330-an vehettek részt a templomok megépítésében.
Ggantija neve egy középkori máltai legendára utal, amely szerint a neolitikus együttest óriások építették. Az óriásokról keringő legendának még a johannita (máltai) lovagrend nagymesteri posztját 1521-től betöltő, a templomkomplexumról csodálattal író Philippe de Villiers de L’Isle Adam is hitelt adott.
A területen az első ásatásokat javarészt az 1770-es évek második felében a mediterrán szigetcsoportra is ellátogató francia festő, Jean-Pierre Houël vázlatai alapján kezdték meg 1827-ben. Az ásatások vezetője nem volt más, mint John Otto Bayer. Bár az önfeláldozó elöljáró saját zsebből fizette a fegyencekkel elvégeztetett feltárás költségeit, munkásai a romok megtisztítása közben felbecsülhetetlen értékű leleteket távolítottak el az épületegyüttes közeléből.
Bayer minden jó szándéka ellenére ezúttal is jelentős forrásanyagtól fosztotta meg az utókort. Szerencsére a terület megtisztítása nem sikerült tökéletesen, és néhány értékes tárgy – egy kígyót ábrázoló dombormű, két szoborfej, valamint egy fallikus szimbólum – jelenleg is a Gozói Régészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja.
A megalitikus maradványok feltárásban a máltai polihisztor, Themistocles Zammit, valamint fia, a 30-as években meginduló, immár valóban tudományos igényűnek nevezhető ásatások vezetője, Charles Zammit is kulcsszerepet játszott. A máltai kormány által 1933-ban birtokba vett a területen a 40-es és 50-es években egyre intenzívebben folytatódtak az ásatások. Az épületegyüttest 1949-ben már a nagyközönség előtt is megnyitották, később pedig védelmi célból egy – sokak által bírált – kerítéssel vették körül a templomromokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 18:05
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap