2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

A világ legrégebbi építményei is lehetnek Málta titokzatos templomai

2021. március 16. 18:34 Múlt-kor

Bár a régészek sokáig úgy gondolták, hogy a világ legkorábbi önmagukban álló kőépítményei az egyiptomi fáraók piramisai, az 1970-es években egy forradalmi régészeti eljárásnak, a radiokarbon-datálás faévgyűrűs kalibrálásának köszönhetően kénytelenek voltak revideálni korábbi álláspontjukat. A tudósok szénizotópos vizsgálatoknak köszönhetően ugyanis rájöttek, hogy több máltai megalitikus templom is mintegy ezer évvel korábban épült, mint az első egyiptomi piramisok. A földközi-tengeri szigetcsoporton Kr. e. 3600 és 2500 között virágzó templomkultúra alakult ki, amelynek jó állapotban megmaradt emlékei még manapság is turisták százezreit vonzzák. Máltán jelenleg több mint húsz megalitikus épületegyüttest tartanak nyilván, de könnyen elképzelhető, hogy a modern épületek alatt további templomok romjai hevernek.

templom
Ħaġar Qim fő temploma. Egyes leletek arra utalnak, hogy az emberek csak lábának rituális megmosását követően léphetett be.

Két évezrednyi tévedés

Málta őslakosai valamikor Kr. e. 5000 környékén telepedtek le először a földközi-tengeri szigeteken. A templomkultúra létrehozóinak ősei feltehetően Szicíliából vándoroltak a területre, és földműveléssel – búza- és árpatermesztéssel, valamint juh-, szarvasmarha- és kecsketenyésztéssel foglalkoztak.

Az első megalitikus épületek a Kr. e. 4. évezred első feléből származnak. Ekkor épült többek között a Ħaġar Qim templomegyüttese is, amelynek esetében elsősorban az épület szabályossága szembeötlő. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a kutatók feltételezései szerint ez a legkorábbi fennmaradt épület, amelynek megépítéséhez faragott követ használtak.

A 4. évezred utolsó évszázadaiban épült tarxieni templomkomplexum a legdíszítettebb megalitikus épületegyüttes. Domborművei kísértetiesen hasonlítanak a mükénéi civilizáció által Kr. e. 1800–1500 körül létrehozott műalkotásokhoz, ezért a kutatók többsége úgy vélte, hogy a máltai megalitikus templomokon a Kelet-Mediterráneum kultúráinak hatásai érvényesültek.

Ez volt a fő oka annak, hogy a templomokat nagyjából kétezer évvel későbbi időpontra datálták, mint amikor valójában megépültek.

A tarxieni templomegyüttes díszítései mellett arról is nevezetes, hogy itt található a világ legkorábbi embernagyságot meghaladó méretű szobra, a „kövér hölgy” szobor, amely egy ülő nőalakot – feltételezhetően egy istennőt – ábrázol. Az eredetileg valószínűleg két-három méter magas műalkotásnak sajnos csak a töredéke maradt az utókorra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Ħal-Saflieni-i hipogeum belsejeĦal-Saflieni föld alatti nekropoliszaA Ħal-Saflieni-i hipogeumban felfedezett szobor a feltételezések szerint egy alvó anyaistennőt jelképez, avagy esetleg az örök alvás és a halál reprezentációjaĦaġar Qim megalitikus templomkomplexuma a Kr. e. 4. évezred első felébőlĠgantija megalitikus temploma. A név egy középkori máltai legendára utal, amely szerint óriások építették.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár