A világ legkorábbi elefántvadászatának nyomait találhatták meg

Paleontológusok csütörtökön ismertették egy ásatás eredményét, amelynek során egy hajdani tó part menti lerakódásaiban egy erdei őselefánt maradványait találták meg, köztük egy teljes egészében fennmaradt agyart és egy bordát. A bordán apró vágások nyomai látszanak, amelyeket a kutatók szerint ősemberek ejthettek rajta kőszerszámaikkal.

A vágásokból kutatók azt olvasták ki, hogy a környéken élő ősemberek röviddel az elefánt halála után levagdoshatták a húst a bordáiról. További vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy az elefántot valóban elejtették-e vagy az emberek csak egy döglött állatból lakmároztak. A helyi paleontológiai kutató- és élményközpont, a Paläon vezetője, Florian Westphal szerint „nem is kétséges, hogy a világ legkorábbi elefántvadászatával van dolgunk”

A Paläon adatai szerint a szóban forgó időben Schöningen környékét sűrű, tölgy- és égerfákból álló vegyes lomberdő borította, az átlaghőmérséklet 1,5 százalékkal volt magasabb a jelenleginél, a folyókban és a tavakban vízi bivalyok dagonyáztak, mindenfelé medvék, farkasok, kardfogú macskafélék, sőt oroszlánok portyáztak, a fák közt pedig erdei elefántok csörtettek.

Felmerül azonban a kérdés, hogy a korabeli emberféle, a Homo heidelbergensis egyszerű eszközeivel képes volt-e vadászni az őselefántokra? Az Alsó-Szászországi Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal (NLD), a Tübingeni Egyetem és a Paläon kutatói rámutatnak, hogy ezek az állatok agresszívak és nagyon veszélyesek lehettek, a fából készült fegyverek nem hatolhattak át könnyen a vastag bőrükön. Egy erdei őselefánt elejtéshez a vadásznak nagyon meg kellett közelítenie a vadállatot.

Az NLD kutatója, Thomas Terberger szerint viszont az ősemberek csoportban vadászhattak elefántra, tűszúrásszerű támadásaikkal kifáraszthatták az állatot, és igenis lehetséges volt elefántra vadászni olyan egyszerű fegyverekkel, mint a Schöningenben talált fadárdák. A schöningeni külszíni barnaszénbányában az 1990-es években olyan hajítódárdákat találtak, amelyek csak néhány ezer évvel későbbiek az elefántmaradványoknál. Az emberiség legősibb ismert, teljes egészében fennmaradt fafegyvereinek megtalálása annak idején régészeti szenzációnak számított.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala
• Miért festette meg Michelangelo Isten hátsóját?
• Meglepő Klimt-festményt állítottak ki Hollandiában
• Vincent van Gogh ismeretlen őrangyala
• Majdnem 100 évvel a fej után feltárták a Buddha szobor testét is
• A Mona Lisát ellopása tette igazán híressé
• A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta
• 10 érdekesség a tetoválás történetéből
• Sebastião Salgadót a taposóaknák sem állították meg abban, hogy rögzítse a történelem fontos pillanatait