A veszett francia király, aki azt képzelte, üvegből van és összetörik

Anarchia Franciaországban

A király rosszabb periódusaiban kezdetben névleg a királyné, Bajor Izabella, valamint a hercegi nagybácsik vették át az ország vezetését. Igaz, az valójában már egyébként is az uralkodó nagybátyjainak kezére került, akik rokonuk elméjének megbomlását kihasználva és a „piperkőcöknek” nevezett királyi tanácsosoktól megszabadulva magukhoz ragadták az ország irányítását.

Miközben az adóterhek nem csökkentek, és az adószedők, adóbérlők és uzsorások is gyakran estek áldozatul a népharagnak, a hercegek – és idővel Orléans-i Lajos is – csak a saját hasznukat lesve versengtek a nagyobb halatomért és bevételekért.

Az 1400-as évek első évtizedében aztán az „állam megreformálását” zászlajára tűző burgundi herceg (VI. Károly unokatestvére, Félelemnélküli János), valamint Orléans-i Lajos vetélkedése kettészakította az országot. Az indulatok akkor szabadultak el igazán, amikor 1407 novemberében Félelemnélküli János meggyilkoltatta Lajos herceget.

A király állapota, tehetetlensége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ország az 1410-es évekre nyílt polgárháborúba sodródott, amelyben a burgundiak és az orléans-iak (utóbbiak immár Armagnac grófja, a család rokona vezetésével) estek egymásnak.

Eközben egymást érték a százéves háborúban elszenvedett kudarcok. A franciák 1415-ben megsemmisítő vereséget szenvedtek az agincourt-i csatában, 1419 elején egész Normandia angol kézre került, ugyanezen év szeptemberében a Dauphin, a későbbi VII. Károly emberei meggyilkolták Félelemnélküli Jánost, mire a Burgund–Armagnac-ellentét odáig fajult, hogy János fia, Jó Fülöp – apja halálát megbosszulandó – elérte, hogy VI. Károly megkösse a troyes-i egyezményt, kiszolgáltatva ezzel az országot az angoloknak.

Az egyezmény szövege ugyanis úgy szólt, hogy VI. Károly halála esetén a francia uralkodó lányával, Franciaországi Katalinnal frigyre lépő V. Henrik angol király vagy fia örökli a francia trónt. Ezt kihasználva V. Henrik 1420-ban bevonult Párizsba.

Két hónappal azután, hogy V. Henrik 1422 augusztusában váratlanul meghalt, 1422. október 21-én Károly szenvedései is véget értek. Utódja, V. Henrik fia, az akkor 10 hónapos VI. Henrik volt, ám VI. Károly fia is bejelentette trónigényét VII. Károly néven, és egy különálló „országot” képeztek a burgundi herceg birtokai is.

Franciaország így három részre szakadt, és többek között egy Jeanne d’Arc nevű parasztlányra volt szükség ahhoz, hogy a franciák ebben a helyzetben megfordítsák a százéves háború menetét.

1. Túl az őrület határán
2. Királyi amnézia
3. Anarchia Franciaországban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
• Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
• Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
• Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
• Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
• A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
• Egy alagúton szöktek meg a brit pilóták a fogolytáborból