A véletlen sodorta a cannes-i filmfesztiválra Európa szívtipróját, Alain Delont

Klein úr volt a kedvence

A hatvanas évek azonban nem A Medencével kezdődtek az ifjú színész számára, Delon az 1960-as Luchino Visconti rendezte Rocco és fivérei című alkotással robbant be a köztudatba. Játékát a szakma nagyra értékelte, a közönség pedig szívébe zárta az önfeláldozó, bátyját a szörnyű végzettől megóvni próbáló bokszolót, Roccót.

Rocco szerepében a Rocco és fivérei című filmben

A hatvanas évek még egy ikonikus szerepet tartogatott a francia színész számára, aki az 1967-es Szamuráj című filmben teremtette meg a hosszú időkre védjegyévé váló, rideg és rezzenéstelen arcú, szinte már betegesen nyugodt bérgyilkos figuráját.

Az 1970-es évek egy gengszterkomédiával indult: a Borsalinóban egy másik francia nagyágyúval, Jean Paul Belmondóval játszott. 1976-ban a személyes kedvencének tartott Klein úr című moziban Delon egy francia műkincskereskedőt alakított, aki Franciaország német megszállása alatt potom pénzért jutott zsidó műkincsekhez. Ám egy kafkai fordulatnak köszönhetően az üldöztetésekkel szemben közömbös Klein urat egy zsidó személlyel mosták össze, amelynek következtében a kereskedő is megbélyegezett lett, élete a feje tetejére állt.

Amerikának nem kellett, Európa viszont imádta a francia zsarut

Delon a hetvenes években Amerikában is forgatott. Charles Bronsonnal egy westernben (Vörös Nap, 1971) játszott, majd 1975-ben a legendás igazságosztót, Zorrót keltette életre. Az évtized végén jött a kor sikeres, egész estés katasztrófafilm sorozatának negyedik darabja, az Airport ’79 – Concorde. A filmek a tengerentúlon mérsékelt sikert arattak, Amerikát hidegen hagyta a francia sztár.

Delon maga elintézte azzal az ügyet, hogy ő túl latin volt Amerikának. Némi elégtételt azért kapott: a Zorro, amelynek címszerepét kisfia miatt vállalta el, Európában sikeres lett.

Delon karrierjének gerincét a bűnügyi filmek alkották. Erről a színész a következőképpen nyilatkozott a Le Figaro-nak:

„Karrierem sokféle stílusú filmből tevődik össze. Mindig arra törekedtem, hogy kielégítsem a közönség minden rétegét. De volt egy korszak a 60-as, 70-es években, amikor a bűnügyi film volt a divat. Úgy burjánzott ez a műfaj Franciaországban, mintha átvettük volna az amerikai hagyománytól a stafétát. Úgy jött ki, hogy mind a rendezők, mind a közönség számára az én színészi típusom felelt meg ehhez a műfajhoz. Olyan rendezők kértek fel, mint Melville, Deray, Verneuil, Lautner. Volt valami azonosság a kor ízlése és az én személyiségem között.”

A műfaj annyira feküdt neki, hogy 1981-ben már rendezőként jegyezte az Egy zsaru bőréért, és A kíméletlen című filmeket, majd színészként A zsaru szava és a Ne ébreszd fel az alvó zsarut című alkotásokat.

Delont 1984-ben A mi történetünk című filmben nyújtott alakításáért a francia Oscarnak is nevezett César-díjjal jutalmazták, 1990-ben pedig átvehette a Francia Köztársaság Becsületrendjét. A színész 1999-ben bejelentette, hogy nem forgat többé, ám továbbra is dolgozott, elsősorban tévéfilmekben és sorozatokban vállalt szerepeket.

Alain Delon 2010-ben (Kép forrása: Wikipédia/ premier.gov.ru/ CC BY 4.0)

Túl a nyolcvanon, 2018-ban eléggé komoran nyilatkozott a világról a Paris Match című francia lapnak: „Nincs többé tisztelet, nincs adott szó. Csak a pénz számít. Egész nap csak a bűnözésről hallunk. Tudom, hogy sajnálkozás nélkül hagyom majd itt a világot.”

1. Zűrös gyermekkor
2. Klein úr volt a kedvence

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók