A véget nem érő belharcok közepette erősítette meg a feudális államot Szent László

László kormányzása

László három nagy törvénykönyve (amelyek sorszámaik szerint fordított sorrendben jelentek meg) alapjaiban szabályozta át a feudális viszonyokra addig nem egészen áttért ország viszonyait. Az első, 1077 körül kiadott III. törvénykönyv a tulajdonviszonyokat helyezte új alapokra, szolgasorba taszítva az ország lakosságának egy jelentős részét.

Egyúttal e tulajdonjogi szabályozás keretében vezette be a lopásért és egyéb vagyon elleni bűncselekményekért járó, híresen szigorú büntetéseit. A tetten ért tolvajt ki is végezhették, a templomba menekülő sem úszta meg megvakítás nélkül, illetve ilyen esetekben lehetséges volt gyermekeit rabszolgának eladni.

Különböző értékű lopásokért az egyik szem kitolása, illetve az orr vagy a fülek levágása járt. Mindemellett szigorú büntetéssel sújtották a tolvajoknak elrejtőzni segítőket is. László III. törvénykönyvének különlegessége, hogy ebben szerepel a magyar jogalkotásban először a „nobilis”, azaz nemes kifejezés.

II. törvénykönyvében László további szigorításokat vezetett be, eszerint bármely, egy tyúk értékénél többet lopó rabszolgát vagy egyszerű szabad embert fel kellett akasztani. A gyilkosoknak ehhez képest csupán vagyonelkobzással (vagyona kétharmada a megölt ember családjának, egyharmada saját feleségéhez és gyermekéhez került) kellett szembenézniük.

A nemesek, illetve egyháziak büntetései hasonló bűnökért enyhébbek voltak. E törvénykönyv korlátozta az ökrök és a lovak Magyarországról való kivitelét is, a király engedélyéhez kötve a külföldiekkel folytatott ilyesfajta üzletelést.

László I. törvénykönyvét 1092-ben, a szabolcsi országgyűlésen adta ki. Ebben főként egyházi ügyekkel foglalkozik, például korlátozta a papok házasságkötését, rendelkezett a lerombolt templomok újjáépítéséről, és arra kötelezte a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjen le.

E törvénykönyvben rendelkezett László arról is, hogy a már keresztény hitre tért muszlimok (az úgynevezett böszörmények) ne térhessenek vissza régi hitükre, továbbá megtiltotta a zsidóknak a keresztény feleség vagy szolga tartását.

László rendelte el mindemellett elsőként, hogy a Szent István óta létező nádori tisztség birtokosa egyúttal a király teljes jogú helyettese majd’ minden ügyben, beleértve a bíráskodást is.

Lovagkirályi kultusza testvére, Géza leszármazottja, III. Béla uralkodása idejéről származtatható, ugyanis ekkoriban, 1192-ben avatták szentté. Károly Róbert, majd Nagy Lajos idején a fejlődő magyar lovagi kultúra első számú példaképévé vált, utóbbi idején vált szokássá az igazságos uralkodó jelképeként Lászlót a pénzérmék egyik oldalán ábrázolni.

1. Családi belviszályok
2. Háborúk királya
3. László kormányzása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére