A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Korábban
A nőket „hiányos, deformált hímeknek” tartották
A 20 hippokratészi szerző által írt 60 értekezésből 11 foglalkozik a nőgyógyászattal. Hippokratész tanítványai úgy gondolták, hogy a nők teste a férfiakénál puhább és porózusabb húsból áll – példaként a női mellet hozták fel, ahol a nő testében lévő tápanyagok tejjé alakulnak. E „porózusságot” azzal magyarázták, hogy a nők testében több folyadék van, többnyire vér formájában, amelyet havonta kienged magából a női test, valamint így tárolódtak szerintük a hüvely nedvei is.
Elméletük szerint amikor a vér „eldugítja az ereket” a női mellben, a nő elkezd megőrülni – ez fiziológiai „magyarázatként” szolgált arra az ősi sztereotípiára, hogy a nők neurotikusak, kiszámíthatatlanok és instabilak. A menstruáció, mint megtisztulási folyamat tehát pozitív dolog volt a szemükben. Szerintük a vérzés elmaradása a legkülönfélébb fizikai és pszichológiai megbetegedéseket okozta – ezeknek különösen a szüzek voltak kitéve, ez magyarázta gyakorinak tartott, akasztás vagy kútba ugrás általi öngyilkosságukat. Általában véve a férfiak és a nők közötti fiziológiai különbségek azt jelentették az ókori görögök számára, hogy a nők alsóbbrendűek a férfiaknál.
Arisztotelész azt tanította, hogy a férfiak tökéletesebbek a nőknél. Mivel szerinte a nők kevésbé voltak képesek a fajfenntartáshoz szükséges hő termelésére (a menstruáció „elgyengítő” hatása miatt), a nők „hiányos”, avagy „torz” férfiak voltak. Hippokratészi kortársaival szemben Arisztotelész negatív folyamatnak tartotta a menstruációt. Azt a régóta fennálló elméletet vallotta, miszerint a méh két kamrából áll (gyakran ezzel magyarázták az ikrek születését is): a fiúk a jobb oldali, „meleg” kamrából születtek, a nők a bal oldaliból, annak minden „baljós” hozadékával. Elutasította azonban azt a hippokratészi magyarázatot is, hogy a női „hisztériát” a méh mozgásai okozzák, és lépéseket tett az ókorban még ismeretlen petevezeték szerepének megértése felé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap