A történelem hét leghíresebb almája
2020. április 21. 08:34 Kulcsár Ádám
A világ egyik legismertebb és leginkább elterjedt gyümölcse, az alma – a történelem mítoszokba vesző kezdetétől, a nagy fizikai felfedezéseken keresztül egészen napjaink technológiai fejlődéséig – meghatározó szerepet töltött be életünkben. Hiszen már a viszálykodás istennője is egy aranyalmával kavarta fel az állóvizet csakúgy, mint Hófehérke gonosz mostohája. De vajon honnan tudjuk, hogy a bibliai tiltott gyümölcs alma volt? Miért hívjuk New Yorkot Nagy Almának? És vajon Newton tényleg csak kitalálta, hogy egy fejére pottyanó alma segítette őt korszakos felfedezésében?
Korábban
A tudás fájának tiltott termése
„Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle” – olvashatjuk a Teremtés könyvében az ember első bűnét.
Bár Isten halálbüntetés terhe mellett megtiltotta számukra, hogy „a jó és rossz tudásának fájáról” egyenek, Éva nem tudott ellenállni a kígyó és a tudás csábításának, Ádám pedig az asszonynak, így a Teremtő kiűzte őket az Édenkertből. A gyümölccsel természetesen nem emelkedhettek isteni magasságokba, a tiltás csupán a Teremtő és teremtmény közti viszony elfogadását volt hivatott jelezni.
A Biblia nem említi, hogy a titokzatos fán milyen gyümölcs termett, habár a falatozás után, mikor felnyílt a szemük és észrevették, hogy mezítelenek, fügefalevelekből készítettek maguknak kötényt.
Néhányan ezért a tiltott gyümölcsöt fügeként azonosítják, amelynek fája az ókorban a nemi életet jelképezte, vagyis ezen elmélet szerint a bűnbeesés valójában nemi bűn volt.
[galeria_kep_26933]
Van olyan hipotézis, miszerint Ádámék búzát vagy gránátalmát ettek, a közfelfogás szerint azonban a tudás tiltott gyümölcse az alma, amely később a keresztény szimbolikában a bűn jelképe, majd pedig a megváltás szimbóluma lett, míg korábban a szerelmet és a termékenységet is jelképezte.
Az alma elsőként a latin szerzőknél bukkant fel, ami félrefordításon (esetleg egy jól sikerült szójátékon) is alapulhat. A malum latinul ugyanis bűnt jelent, míg a malus almafát. Ám a pomum szó jelentésváltozása is szerepet játszhatott: eleinte „gyümölcsöt, fa termését” jelentette, később viszont már az almát.
A bűnbeesést ábrázoló képeken általában almafa látható az éppen bűnbe eső emberpár mellett, ritkábban fügefát vagy szőlőtőkét is felfedezhetünk tiltott gyümölcsfaként, sőt a franciaországi Plaincourault apátság XIII. századi freskóján az első emberpár gombát falatozott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A végtelen jég fogságában ért véget a Franklin-expedíció 09:05
- Utolsó leheletéig harcolt az életére törő merénylői ellen I. Jakab tegnap
- Ifjú éveiben a hadbíróságot is megjárta az USA legkiválóbb tengernagya, Chester Nimitz admirális tegnap
- II. Erzsébet 70 évig uralkodott, ezzel ő ült leghosszabb ideig az angol trónon tegnap
- Kaotikus zűrzavart eredményezett a krakkói felkelés tegnap
- A dinamit harcászati felhasználása miatt hozta létre Alfred Nobel a Nobel-díjat 2025.02.19.
- 10 érdekesség a fogyókúráról 2025.02.19.
- Napjainkig megosztó Friedrich Stowasser munkássága 2025.02.19.
