A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeznek ma Budapesten
2017. augusztus 23. 10:44 MTI
Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója alkalmából ma tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. A fővárosban emlékmenetet rendeznek, amely a Kossuth tértől indul, első állomása a Cipők a Duna-parton emlékmű, majd a résztvevők a Terror Háza Múzeumhoz mennek.
Korábban
Az emléksétán részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára is. A megemlékezés Kerényi Lajos piarista szerzetes beszédével kezdődik a Kossuth Lajos téren, a Terror Háza Múzeumnál beszédet mond Balog Zoltán és Hámori József akadémikus. A megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárul.
A kormányzat tervei között szerepel, hogy központi emlékművet létesítsenek "a kommunizmus által meggyötört embereknek". A javaslatot a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette, a jelenlegi elképzelések alapján az emlékművet Óbudán helyezik el - mondta el Rétvári Bence az M1 aktuális csatornán hétfőn.
A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.
A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.