2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

A törökök Trianonja

2015. augusztus 10. 08:35 Csernus Szilveszter

A meglepőnek tűnő állítás vitathatatlanul igaz: nem a történelmi tragédiaként számon tartott trianoni béke kisebbítette meg a legnagyobb mértékben az aláíró vesztes felet, ugyanis ezt a hírhedt „címet” az éppen kilencvenöt éves sévres-i békeszerződés tartja. Természetesen az állítás csak papíron tartja magát: az utolsó, Párizsban aláírt I. világháborús békeszerződés egy óriási, egykor hódító birodalmat darabolt fel, nem egy nemzetet. Az alább bemutatott adatok bizonyítják ugyanis, hogy a világháború előtti területükhöz viszonyítva az Oszmán állam szenvedte el a legnagyobb, kiterjedését érintő veszteségeket (ha Németország gyarmatait nem számítjuk hozzá területi veszteségeihez). Sőt az öt Párizs környéki békeszerződés közül még az Ausztriával megkötött saint-germaini is súlyosabb veszteségeket okozott a szenvedő félnek, mint a Magyarországgal megkötött trianoni. Ám a helyzet természetesen árnyaltabb: Törökország és Ausztria törzsterületét, ,,anyaországát”  jóval kevésbé érintette a két békeszerződés, mint Magyarországét. Nézzük meg, mi vezetett a béketeremtők legsúlyosabb békediktátumához, a sévres-i békéhez.

Görög csapatok masíroznak a nyugat-törökországi Szmirna utcáin 1919 májusában

A megszállt Konstantinápoly

Mint ismeretes, az Oszmán Birodalom számára az I. világháború harcai 1918. október 30-án értek véget, amikor a szultán haditengerészeti minisztere az Égei-tenger egyik görög szigete, bizonyos Múdrosz mellett horgonyzó brit hadihajón aláírta Calthorpe admirális előtt a fegyverszüneti okmányokat. A királyi flotta HMS Agamemnon nevet viselő ékessége adta a parafálás helyszínét, ami – bár nem szándékosan – szimbolikus volt: a már török földön fekvő Tróját meghódító, nyugatról érkező akháj király nevét viselő hajó már a Dardanellák ostromában is részt vett.

A „három pasa uralmának” akkorra már vége lett: a török birodalmat a háborúba vezető államférfiak egy német hadihajón hagyták el sebtében hazájukat szintén októberben. Az Oszmán Birodalomban így két erő vált meghatározóvá: a szultanátus hívei és a nacionalisták. De a fegyverszünetet követően nagyobb veszély leselkedett a törökökre, mint Timur Lenk 1402-es inváziója idején: négy hatalom és három kisebbség is területeket kívánt kihasítani a háborút a vesztes oldalon befejező birodalomból, tekintet nélkül arra, hogy belpolitikája milyen irányba megy tovább.

A fegyverszünet révén Törökországot az Anatóliai-félszigetre korlátozták, ami többé-kevésbé az aktuális hadi helyzetet tükrözte, emellett fenntartották a jogot, hogy a szövetséges és társult hatalmak saját biztonságuk védelme érdekében adott esetben török területet szálljanak meg. Isztanbul esetében (az angol ígérettel ellentétben) ezt nyomban meg is tették: a büszke világváros több, mint négy és fél évszázada nem találkozott megszállókkal amikor a  brit-francia-olasz erők megérkeztek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A HMS Agamemnon brit hadihajóA HMS Agamemnon brit hadihajóGörög csapatok masíroznak Szmirnában 1919 májusábanKemál Musztafa és követőiA megali idea elképzelése
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár