2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A tenger egyik legijesztőbb állata igazi ínyencség volt a középkori Angliában

2018. november 6. 15:23 Múlt-kor

A vámpírszerű, többségükben parazita életmódot folytató ingolák rémálomba illő kinézetük ellenére kedvelt ínyencségnek számítottak a középkori brit arisztokrácia körében. Egy nemrég tett régészeti felfedezés első alkalommal szolgál fizikai bizonyítékkal is a különleges tengeri élőlény ember általi fogyasztásáról.

A londoni Mansion House metróállomás közelében végzett ásatások során a régészek egy középkori emésztőgödörben az ingolák egyetlen – meglehetősen ritkán – fennmaradó testrészére, fogakra bukkantak. A bizarr külsejű állatokat sokan ijesztőnek tartják, és a tengeri fajok vérszívó életmódja sem teszi őket manapság gusztusosabbá. A középkori Angliában azonban évszázadokon keresztül az uralkodók és nemesek egyik kedvelt eledele volt, amely I. Henrik király halálával örökre a történelemkönyvek lapjaira is került. Az uralkodó krónikása, Huntingdoni Henrik szerint a király korai, 1135-ös halálának oka „az ingoláktól való megcsömörlés” volt.

A különös állatot még a jelenlegi brit uralkodó, II. Erzsébet 1953-as koronázásán is felszolgálták, mégpedig pite formájában. Napjainkra Nagy-Britanniában igencsak visszaesett a népszerűsége a lakosság körében, azonban Spanyolországban és Finnországban jelenleg is népszerű. Középkori fogyasztására azonban a londoni felfedezésig nemigen volt bizonyíték az írott forrásokon kívül. Az ingolák vékony, angolnaszerű teste többnyire porcból és keratinból épül fel, amelyek egyike sem marad fenn úgy hosszú távon, mint a csont. A Mansion House-i leletet ez teszi még jelentősebbé.

„Szinte minden, amit az ingolák népszerűségéről tudunk a középkori Angliában, a történelmi beszámolókból származik” – mondta el Alan Pipe, a Londoni Régészeti Múzeum vezető archeozoológusa. „Rendkívül izgalmas dolog az állati maradványok 33 évi tanulmányozása után, hogy a rejtélyes ingola maradványait azonosíthattam a történelmi London szívében, a Temzéhez közeli vizenyős földben.”

A régészcsapat 1270 és 1400 közé datálja a fogakat, amikor az emésztőgödör használatban volt. Az ingolák ennél jóval ősibb állatfajok – a primitív állatok különféle változatai már 360 millió évvel ezelőtt is léteztek, megelőzve még a dinoszauruszokat is. Több száz tűhegyes foguk ellenére testükben nem található semmiféle csont, így koponya vagy állkapocs sem. Összesen két alkalommal kerültek elő eddig Nagy-Britanniában ingolamaradványok: York városának Coppergate negyedében, illetve a skóciai Dundrennan apátságban.

Napjainkban az ingola nem tartozik a legnépszerűbb ételek közé, és különleges ínyencségnek sem igazán tekintik, az ilyen régészeti felfedezések azonban, amelyek egybevágnak a történelmi források tanúságával, emlékeztetik az utókort arra, hogy az ízlések változnak. Könnyen lehet, hogy egy napon ismét az előkelő lakomák kiemelt fogása lesz a különös tengeri élősködő.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Londonban előkerült fogak

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár