A szigetvári Zrínyi-vár lett az Év emlékhelye
2023. május 15. 14:23 MTI
Nyolc pályázó közül a szigetvári Zrínyi-vár nyerte el az idén az Év emlékhelye díjat, amelyet szombat este adtak át Budapesten – tájékoztatta az elismerést alapító Nemzeti Örökség Intézete az MTI-t.

Katonai hagyományőrzők a szigetvári vár 1566-os ostromát felidéző hadijátékon 2018. szeptember 9-én. (Sóki Tamás / MTI)
Korábban
A közlemény szerint Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a díjátó ünnepségen felhívta a figyelmet a helyi emlékezet és a nemzeti emlékezet összefonódására.
Az emlékezetpolitika olyan része a politikának, ahol a nemzeti emlékezetnek köszönhetően megélhetjük a nemzeti egységet, hiszen minden esetben közösen hajtunk fejet nemzeti nagyjaink előtt – mondta.
Kiemelte, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyek segíthetik a nemzeti egység erősítését. Ebben játszik nagy szerepet a díjazott, Szigetvár is – mutatott rá Harrach Péter.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója kiemelte: a díjjal azt értékelik, hogy az emlékhelyek mennyire használják ki a státuszukban rejlő lehetőségeket, mennyire szólítják meg a fiatalokat.

Az idei pályázók közül a nyertes Szigetvár az emlékhely megismertetésére kreatív eszközöket használ, rendhagyó történelemórákat és viseletbemutatókat tart iskolákban, valamint tematikus múzeumpedagógiai foglalkozásokat és családi vetélkedőket is szervez – ismertette.
Salamon Ferenc, a Zrínyi-vár kapitánya megköszönte az intézet által elindított nemzeti emlékezetpedagógiai program segítségét, amely hozzájárul a Zrínyi-kultusz fennmaradásához.
„Ehhez a nehéz, de nemes feladathoz kaptunk támogatást és megerősítést az Év emlékhelye díj elnyerésével. A díj nem azt jelenti, hogy lezártunk egy folyamatot, sokkal inkább azt, hogy amit elkezdtünk, azt most már pozitív visszacsatolással kell megerősíteni, tovább folytatni” – idézték Salamon Ferencet.
Az Év emlékhelye díjat a Nemzeti Örökség Intézete 2020-ban alapította azzal a céllal, hogy a legaktívabb, az emlékhely státuszt a leginkább kiaknázó emlékhelyeket elismerje.
Első alkalommal a székesfehérvári Romkert, tavaly pedig a pákozdi nemzeti emlékhely nyerte el az elismerést.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59