A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
2018. február 16. 18:06
Korábban
A király fia, „ahogyan azt ő hiszi és mondja”
II. Lajos alig 20 éves volt, amikor a mohácsi csatából való menekülés során életét vesztette. A fiatal királynak a Habsburg Máriával kötött rövid házassága alatt nem született gyermeke, így a magyar koronáért évtizedes vetélkedés kezdődött a Lajos nővérét feleségül vevő I. Ferdinánd és Szapolyai János között.
Bár törvényes örököse nem volt, II. Lajos mégsem gyermektelenül halt meg. A pozsonyi kamara számadáskönyveiből kiderül, hogy a Habsburg udvar évtizedeken keresztül életjáradékban részesített egy bizonyos Wass (vagy más említéseknél Lanthos) Jánost. I. Ferdinánd egy 1552-es adománylevele szerint ez a János „ahogyan azt ő hiszi és mondja” Lajos király természetes fia volt.
A magát hercegnek nevező és a kortársai által elmebetegnek tartott királyi fattyú édesanyja a Lajos születése után gyermekágyi lázban meghalt magyar királyné, Candale-i Anna egyik komornája, bizonyos Wass Angelitha volt. II. Ulászló elhunyt felesége személyzetéből alakította ki kiskorú gyermekei udvartartását, így kerülhetett Angelitha a cseperedő trónörökös mellé. Valószínűsíthető, hogy eme jóval idősebb asszonnyal volt a fiatal király első szexuális kapcsolata is, és így született 1521-ben János nevű fia.
Wass János haláláig Pozsonyban élt, és a Habsburg rokonaitól kapott támogatás minden bizonnyal kényelmes életvitelt tett számára lehetővé. Időnként feltűnő „Lanthos” elnevezése arra enged következtetni, hogy zenész és énekes volt. Bár sosem törvényesítették, így a Jagelló nevet nem viselhette, Wass János gondoskodott az egykor Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot is uraló dinasztia vérvonalának továbbéléséről, ugyanis feljegyzések szerint 1580 után bekövetkezett halála idején népes családot hagyott maga után, az egyik lányának például húsz gyermeke született.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31