„A pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély” – Marxszal is szembefordult Mihail Bakunyin
2017. május 30. 15:04 MTI
Korábban
Holtig tartó hit a forradalomban
1868-ban anarchista titkos társaságot alapított, s csatlakozott a Marx és Engels által 1864-ben létrehozott I. Internacionáléhoz. Marx nézeteit ugyanakkor bírálta, az általa hirdetett proletárdiktatúrában egy másik népelnyomó rendszer, a centralizált, tekintélyuralmi munkásállam létrehozásának lehetőségét látta. Bakunyin a szociális forradalom fő feladatának a centralizált államok lerombolását tekintette, s felváltásukat a kommunista elveken alapuló közösségek szabad föderációjával.
Zürichben kiadott Narodnoje Gyelo című folyóiratában államellenes programot tett közzé, követelve a magántulajdon eltörlését, a föld átadását a gazdák közösségeinek, a termelőeszközök átadását a munkások társulásainak, a nők egyenjogúsítását a férfiakkal, a házasság és a család intézményének eltörlését. Marxszal folytatott vitája 1872-ben jutott a kenyértörésig, s végül Bakunyint - ha csekély különbséggel is - kizárták az Internacionáléból.
Ezután Svájcban élt és szervezte az olaszországi forradalmi csoportokat. Itt adták ki 1873-ban Államiság és anarchia című művét, melyben összegezte államellenes eszméit, az emberek szabad, független, föderalista szerveződését hirdette a proletárdiktatúra ellenében, egyben végleg szembefordult korábbi demokratikus pánszlávista elképzeléseivel.
Utolsó éveiben egészsége és pénzügyi helyzete egyre romlott, barátai tartották el, de forradalmi hitét 1876. július 1-jén Bernben bekövetkezett haláláig megőrizte. Kollektivista anarchista nézetei nagy hatással voltak a dél-európai, valamint a szláv államok mozgalmaira, annál inkább, mivel ezekben az országokban még elevenen hatott a falusi földközösség hagyománya.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap