A vörösterror 133 napja

A pun háborúk valódi kirobbantói: Mars isten fiai

2019. április 19. 11:16

A középiskolai tanulmányokból valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng a pun háborúk időszaka, melyben a két hatalom, Róma és Karthágó a Mediterráneum feletti befolyásért küzdött. Kevéssé ismert viszont a háború kirobbanásához vezető út, melyben a campaniai mamertin törzs zsoldosserege játszotta a főszerepet. Történetünk egészen a Kr. e. IV. századig nyúlik vissza, amiben megismerjük származásukat és magát a folyamatot, mely elvezetett a Kr. e. 264-es fegyveres konfliktusig.

Pyrrhosi csata

Kik voltak a campaniai mamertinok?

A campaniaiak eredetileg egy Appeninekből származó törzs volt, amelynek tagjai a dél-itáliai területeken berendezkedve kiszorították a görögöket és az etruszkokat. Az évszázadok elteltével átvették a meghódított vidékek lakosainak életformáját, mely a letelepedésben teljesedett ki. Ahogy korábban ők hódították meg más népek területeit, a Kr. e. IV. század közepén ők váltak agresszív szomszédjaik, a szamniták célpontjává, így Róma államához folyamodtak segítségért. Kr. e. 343-ban a rómaiak a rendelkezésükre álltak, majd ők maguk is a köztársaságba tagolódtak “civites sine suffragio” státuszban, mely jelen esetben annyit tesz, hogy a római polgárok minden kiváltságával rendelkeztek kivéve a szavazat jogával. Ügyet sem vetve új státuszukra, a törzs továbbra is hódító tevékenységet folytatott. Szicília szigetén tulajdonképpen folyamatos volt a mamertinok és a görög városállamok egymás elleni küzdelme, ami állandóvá tette a portyázó campaniai zsoldosok jelenlétét tengeren és szárazföldön egyaránt. Mindennek majd II. Hierón, Szirakúza sztratégosza és egyeduralkodója vetett véget, annak ellenére egy rövid ideig ő is a mamertin zsoldosokra alapozta katonai erejét.

A IV. század végéhez közeledve, Agathoklész, a szicíliai hadvezér és Szirakúza új tyrannosza tetemes méretű campaniai zsoldoserőt rekrutált és rájuk támaszkodva hódította Kelet-Szicíliát már Kr. e.317-től, uralma kezdetétől. Mialatt a karthágóiakkal és a görög városállomokkal hadakozott a sziget keleti felének birtoklásáért, Messana városa is egy rövid időre az ő fennhatósága alá került Kr. e. 315-312 között. Kr. e. 289-ben, halála után a nagyszámú campaniai, Agathoklész által fenntartott zsoldoshaderő összecsapott a szirakúzai lakossággal, akik az elvonulásért cserébe felajánlották nekik a meghódított Messana városát, amit ők természetesen gyorsan el is fogadtak. Egy év elteltével a messanaiak beengedték a zsoldosokat, ám ezt hamar meg is bánták, miután a férfiakat lemészárolták, a nőket pedig rabszolgasorba kényszerítették a terület birtokbavétele során. Ettől fogva nevezték magukat a zsoldosok mamertinoknak, azaz campaniai nyelven Mars isten fiainak.

Mediterrán konfliktusok

A manertinok zsoldosseregeinek jelenléte óriási teherré vált a térségben élők számára, így néhány szicíliai görög városállam – különösen Szirakúza lakói voltak érintettek – fontolóra vette a segélykérést ellenük Karthágótól. Míg a karthágói haderő győztes ütközeteket vezetett, Szirakúza és a szicíliai hellenisztikus államok egy új védelmezőhöz fordultak: Epeirosz királyához, Pyrrhoshoz, aki akkoriban vívta a rómaiakkal a tarentumi háborúkat. Sikeres csatái ellenére feladta Tarentumot és eleget tett a görög hívószónak, bízva benne, hogy a karthágóiakkal könnyebben elbánik. Kr. e. 278-ban érkezett a szigetre és azonnal hadi tevékenységbe fogott, ami kevésbé alakult számára kedvezően, ráadásul a szicíliai görögök is ellene fordultak. A helyzetet súlyosbította, hogy a mamertinok és a karthágóiak szövetségre léptek, így habár sikeresen vezetett ellenük hadjáratot, Mars fiainak mégis sikerült Messana városát és függetlenségüket megőrizni. Az uralkodó Kr. e. 276 őszén visszavonult a szigetről és visszatért Tarentumba a rómaiak ellen. A Kr. e. 275-ben lezajlott ütközet Beneventumnál végzetes volt Pyrrhos seregei számára. Kr. e. 272-ben az epeiroszi uralkodó meghalt, helyőrségei pedig átadták Rómának Tarentumot.

A tarentumi háborúk alatt, a második legrégebbi görög dél-itáliai gyarmatváros Rhégion lakosai közt pánik tört ki Pyrrhos miatt, és közvetlenül Rómához fordultak segítségért. Mivel a segélykérők otthonának elhelyezkedése stratégiai szempontból kulcsfontosságú volt, így magától értetődően haderőt küldtek a bajbajutott lakosságnak. A római köztársaság egyik consulja, Decius egy 4000 fős campaniai sereget vezényelt a problémás Rhegionba. A kiküldött haderő, ugyanúgy, mint egy évszázaddal korábban Mars fiai, a terület megszerzését tartották fontosnak és a lakosság ellen fordultak. Kis különbség ugyan, de ezek a csapatok nem mészárolták le az egész férfilakosságot, hanem „csupán” száműzték az túlélőket. A Római Köztársaság az eseményeket követően Kr. e. 271-ben bevonult a térségbe, majd egy évvel később áttörték az utolsó védelmi vonalat is és a megmaradt nagyjából 300 fős campaniai sereget fogolyként elhurcolták, hitszegésért megkorbácsolták és lefejezték.

Az eseményekkel párhuzamosan szilárdította meg hatalmát Szirakúzában II. Hierón, mint Pyrrhos egykori leglojálisabb támogatója, akinek Kr. e. 276-os kivonulása után is megtartotta vezető pozícióját, sztratégoszként funkcionált, tehát ő volt a haderő főparancsnoka és a kis állam első embere.

Kr. e. 269-ben már sikeres csatát vívott a mamertinok ellen, ami lehetővé tette számára sztratégoszi címének autokrata, azaz egyeduralmon alapuló használatát. Előnye volt, hogy teljhatalommal a város anarchikus állapotának stabilizálására fókuszálhatott, majd Kr. e. 265-ben kevesebb, mint 12 ezer katonával célba vette Szicília északkeleti részét a mamertinokkal szemben. A helyzet a harcok előrehaladtával holtpontra jutott, mivel a két fél csapatai képtelenek voltak egymáson felülkerekedni, így egy évet kellett várni, míg egyértelművé nem váltak az erőviszonyok. Kr. e. 264-ben a Longinus folyó közelében zajlott a döntő ütközet, melyben Hierón megsemmisítette az egykori zsoldosokat.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Római gálya az első pun háborúbólPyrrhos végzetes csatája Beneventumnál

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!