A portugálok helyett a vikingek népesíthették be először az Azori-szigeteket
2021. november 5. 09:44 Múlt-kor
A bevett álláspont szerint az Azori-szigeteket a 14. század során fedezték fel, és az 1430-as években jelentek meg az első telepesek. Most egy kutatás viszont azt sugallja, hogy a vikingek már 700 évvel korábban megérkezhettek.
Nicholas Roerich: Tengerentúli látogatók (1901)
Korábban
Kelet helyett északról
Erre a következtetésre jutott egy nemzetközi, multidiszciplináris kutatócsoport tanulmánya. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent értekezés a szigetek tavaiból vett üledékminták elemzésével rekonstruálja, mikor, hogyan, és milyen éghajlati viszonyok között népesítették be a szigeteket, illetve a telepek hatását az ökoszisztémára. A tanulmány szerzői szerint az első telepesek Észak-Európából érkeztek, és megjelenésük egybeesett olyan kedvező éghajlati körülményekkel, melyek lehetővé tették az európai partoktól mintegy 1450 kilométerre fekvő vulkanikus szigetekre hajózást.
A mostanáig élő közmegegyezés szerint az Azori-szigeteken a portugálok telepedtek le először, akik az Ázsia felé vezető utak keresése során bukkantak a szigetekre. Történeti források szerint először 1427-ben érkeztek a Santa Maria szigetre, és 1452-ben jutottak el Flores és Corvo szigeteire. A szóban forgó kutatás viszont azt mutatja, hogy már a kora középkorban, pontosabban 700 és 850 között emberek éltek ezeken a szigeteken.
Az Azori-szigetek egy 16. századi térképen
Santiago Giralt, a Barcelonai Földtani Intézet (Geo3BCN-CSIC) kutatója és a tanulmány társszerzője szerint „ez rávilágít a tényre, hogy még a múltról nagyon pontos képet festő, bőséges történeti tudás birtokában is szükség van a bölcsészet- és természettudományokat összekötő interdiszciplináris kutatásokra a történelem pontos megértéséhez.”
Földtani, kémiai, fizikai és biológiai elemzési technológiák használatával a kutatók öt üledékmintát datáltak és elemeztek a São Miguel, Pico, Terceira, Flores és Corvo szigetek tavaiból. A kutatók szterolokat – emlősállatok ürülékben előforduló szerves anyagokat –, illetve koprofil gombák spóráit találták meg a mintákban, melyek emberi tevékenységre, haszonállattartásra engedtek következtetni.
„Az emlősállatok bélrendszerében nagy mennyiségben képződnek fekális szterolok és sztanolok, és ezeket a tavi üledék jól megőrzi, a nagytestű emlősállatok múltbéli jelenlétének egyedi és egyértelmű jelét adva” – mondta Timothy Shanahang, a Texasi Egyetem kutatója, a tanulmány egy másik szerzője. „Továbbá az emberek és az állatok emésztőrendszerében képződő vegyületek (például a koprosztanol és a sztigmasztanol) eltérnek, így különbséget tudunk tenni köztük.”
„Földrajzi helyzetük okán – mivel az Atlanti-óceán közepén helyezkednek el – az Azori-szigeteken nem éltek nagytestű emlősök” – mondta Giralt. „Ezért az üledékben található koprosztanol emberek, a sztigmasztanol pedig kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék) jelenlétére utal.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Méltatlanul elfeledve halt meg Pest legjellegzetesebb épületeinek tervezője, Hild József tegnap
- Az újromantikának hátat fordítva mutatta be a nemesi világ visszásságait Csiky Gergely tegnap
- Az összeesküvés-hívők a CIA-t gyanították a Lennon-gyilkosság hátterében tegnap
- Senki sem akart eleget fizetni a világ legelső postabélyegéért tegnap
- Kegyetlen iparág jött létre az állatok tömeges mumifikálására az ókori Egyiptomban tegnap
- Vaskori hosszúházakat fedeztek fel egy viking kori hajós temetkezés közelében Norvégiában tegnap
- Bronzkori arany karpereccel bővült a Nemzeti Múzeum gyűjteménye tegnap
- Végső nyugalomra helyezték az embermentő Slachta Margitot, az Országgyűlés első női képviselőjét tegnap
