2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A pestis végezhetett Dzsingisz kánnal is

2021. február 4. 18:08 Múlt-kor

Dzsingisz kán, a Mongol Birodalom alapítója bubópestisben veszthette életét egy új tanulmány megállapítása szerint – nem pedig a nemi szervét ért sérülés miatti vérveszteség okán, illetve a számos egyéb módon, amelyet az évszázadok során felvetettek különféle források.

Dzsingisz halála
Dzsingisz kán a halálos ágyán egy 15. századi francia miniatúrán

A legkülönfélébb legendák

A Bordzsigin klán tagjaiként 1162-ben Temüdzsin néven született férfi a történelem egyik leghíresebb hódítója volt, aki 1206-ban megalapította és első uralkodójaként kormányozta a Mongol Birodalmat. A birodalom Dzsingisz 1227-ben bekövetkezett halálakor már két és félszer akkora volt, mint az egykori Római Birodalom.

Öröksége globális mértéket ölt: egy 2003-ban, az American Journal of Human Genetics című orvosi szaklapban publikált tanulmány szerint minden 200. férfi a világon a nagykán egyenesági leszármazottja lehet.

Míg azonban élete és tettei jól ismertek, Dzsingisz halálának körülményeit homály fedi. Családja és környezete szigorúan titokban tartotta vezérük vesztét, mivel az a Nyugati Hszia nevű kínai állam elleni hadjárat közben történt. Ekkorra a mongolok már mintegy húsz éve küzdöttek ezzel az ellenféllel.

A világhódító kán halálát követő években számos legenda kapott szárnyra az esettel kapcsolatban – mind Dzsingisz dicsőítésének, mind megszégyenítésének szándékával. Az egyik elterjedt beszámoló szerint vérveszteségbe halt bele, miután az Északnyugat-Kínában élő tangut nép hercegnője nemi szervén szúrta (avagy kiherélte), míg más források szerint leesett lováról, és az így szerzett sérülések okozták halálát. Megint más elbeszélések szerint a kínaiak elleni harc közben esett el, avagy egy nyílvessző okozta seb elfertőződésébe halt bele.

Az International Journal of Infectious Diseases című orvosi szaklapban megjelent új tanulmány szerint mindeme legendák valószínűleg jóval Dzsingisz halála után keletkeztek. „A tágabb értelemben vett Kína nagy királyainak és császárainak halálába gyakran keverednek bele a mítoszok” – mondta el Francesco Galassi, a tanulmány egyik társszerzője, az ausztráliai Adelaide-ben található Flinders Egyetem orvosa és paleopatológusa (a régi betegségek orvostani szakértője). „A kivételes személyiségekhez izgalmas, rendkívüli halálnemeket társítanak, miközben sokkal észszerűbb gyakrabban előforduló okokra, például fertőző betegségekre gyanakodni. Általánosságban kijelenthető, hogy nincs elegendő bizonyíték e legendák alátámasztására.”

Dzsingisz kán halálakor például „még hatalma csúcsán volt, alattvalói tisztelték, szolgái pedig jól gondját viselték” – mondta el Wenpeng You, a tanulmány társszerzője, az Adelaide-i Egyetem humánbiológiai kutatója. „Ez igen valószínűtlenné teszi azt, hogy politikai merénylet vagy mérgezés áldozatává vált volna.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Mongol és kínai lovasok harca egy perzsa krónikaillusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár