A pestis miatt kezdhettek kocsmázni az angolok
2015. június 25. 13:05
A fekete halál pusztításától egyenes út vezetett az angliai pubok megalapításáig - állítja Robert Tombs, a Cambridge-i Egyetem történésze. A 15. században a parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságot élveztek, és több szabadidővel rendelkeztek, ami kedvezett az újfajta közösségi terek kialakulásának.
Korábban
Bár Angliában már évszázadok óta főztek söröket, és fogadók is régóta léteztek, a mai pubok "ősei" a késő középkor századaiban alakultak ki. Az országban a 15. század elején jelentek meg azok a sörivásra, szórakozásra és ételfogyasztásra is alkalmas közösségi terek, amelyek a korábbiakkal ellentétben már egész nap nyitva tartottak, és nem az volt az egyetlen funkciójuk, hogy az élet nehézségeibe belefáradt parasztok villámgyorsan az asztal alá igyák magukat. A pubok a társas érintkezés első számú színhelyei lettek.
A pestis 1348 és 1350 között mintegy 1,5 millió áldozatot szedett Angliában, a pusztítás után, a 15. században azonban - mivel ugyanannyi földért és munkáért már kevesebben harcoltak - olyan magas szintre emelkedett az életszínvonal, hogy csak több évszázaddal később, az 1880-as években érte el a lakosság ugyanezt a szintet. Angliában a munkásoknak egészen az 1960-as évekig nem volt annyi szabadideje, mint a 15. században.
"Borzasztó kimondani, de a fekete halálnak meglehetősen pozitív hatásai is voltak" - magyarázta Tombs. "Ebben az időszakban jó volt élni. Ekkoriban találták fel a pubokat, az emberek rengeteg sört ittak, fociztak és így tovább" - tette hozzá a történész, aki szerint mindez nem lett volna lehetséges a pestis pusztítása nélkül.
A fekete halál megjelenése előtt a népesség folyamatos növekedésének következtében egyre kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági dolgozók egyes tagjaira. A pestis lecsengése után azonban számos föld szabaddá vált, a források már nem voltak annyira szűkösek. Eltűnőben volt a feudális rendszer.
A parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságra tettek szert. A jobbágyok a munkaerőhiány miatt nyugodtan mondhatták földesuraiknak, hogy amennyiben nem kapnak nagyobb cselekvési szabadságot, tovább állnak és máshol fognak szolgálni. "Ha a földesurak azt akarták, hogy a földjeiket megművelje valaki, meg kellett adniuk jobbágyaiknak vagy szolgáiknak, amire vágytak, vagyis elsősorban szabadságot és egy jobb életet" - magyarázta Tombs.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.