A nyugati fogyasztási élményt és az első villanyrendőrt is elhozta Budapestre a Corvin Áruház

Veszélyes tömeg a megnyitón

Az áruház egy német befektetőnek, Max Emdennek köszönhette létét, aki a Corvin Áruházak Rt. főrészvényeseként 1925-ben vásárolta meg a Blaha Lujza téren álló üres telket. A Corvin Áruház Reiss Zoltán mérnök-főhadnagy építész tervei alapján emelkedett a magasba a korábbi Apolló filmszínház helyén, amelyet 1923-ban bontottak le. Reiss a klasszicizáló stílusú, látszólag egyemeletes, hatalmas, díszes palotahomlokzat mögé tulajdonképpen négy emeletet helyezett el. A homlokzatot Beck Ö. Fülöp reliefjei és Pongrácz Szigfrid szobrai díszítették.

Az áruházat a vásárlók az ünnepélyes megnyitó után egy nappal vehették birtokukba. Az esemény óriási szenzáció volt, mindenki látni akarta a fogyasztás európai léptékű, modern szentélyét. A Nemzeti Újság tudósítója így számolt be a felfokozott érdeklődés okozta káoszról:

„Az új áruház megnyitását ma reggel 10 órára hirdették az újságok és természetesen a kíváncsiak óriási tömege tolongott már kora reggel a hatalmas épület előtt. Ez a tömeg percről-percre szaporodott, úgyhogy tíz órára valóságos vásári sokadalom hullámzott a téren, áradt és torlódott a bejárat előtt oly hevességgel és viharos kíváncsisággal, hegy végül is az áruház vezetősége a VIII. kerületi kapitányságra telefonált – védelemért. A rendőri készültség hamarosan meg is érkezett, de csak igen lassan mutatkozott javulás a helyzetben, mert a rendőrök alig tudtak utat törni maguknak a bejárathoz, melyen keresztül elemi erővel tódultak a kíváncsiak százai az áruházba.”

Hiába, az úridivat osztály, a női konfekcióosztály, a kalapszalon, no meg az élelmiszerosztály pazar kínálatára mindenki kíváncsi volt. Ám a Corvin áruházba betérő látogatók más szolgáltatásokat is igénybe vehettek, így például a gyorsfényképészetet, a menetjegyirodát, de egy vendéglőben és kávéházban is kipihenhették a vásárlás okozta fáradalmakat. Az áruház rendszeresen adott helyt divatbemutatóknak és délutánonként szalonzene szórakoztatta a vásárlókat.

Az új épület és az általa nyújtott szolgáltatások felpezsdítették a Blaha Lujza tér forgalmát, így a forgalmi káosz elkerülése érdekében 1926 decemberében a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében üzembe helyezték Budapest és az ország első villanyrendőrét. Pár évvel később,1931-ben pedig magában a Corvin Áruházban vezettek be egy igazi „high-tech” megoldást, mégpedig a mozgólépcsőt, amely az első gépesített lépcső volt az országban.

A Corvinban azonban nemcsak a berendezés, de az üzletpolitika is figyelemre méltó volt: a szegényebb rétegek részére létrehozták az egypengős áruosztályt, a megvásárolt termékeket igény esetén csomagküldő szolgálat szállította ki a megadott címre, a folyamatos árucserét pedig szezon végi kiárusításokkal biztosították. Az áruházban nagyjából 700, átlagon felül fizetett alkalmazott leste a vásárlók óhaját, akik a kínálatot, a szolgáltatást és a miliőt tekintve úgy érezhették, minthaegy londoni vagy párizsi nagyáruházba tértek volna be.

1. Veszélyes tömeg a megnyitón
2. Szocialista romantika, a csillogó „lux-flex”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői