A mezítlábasságtól az erdélyi magyar hímzett csizmáig – megelevenedik a lábbelik története
2017. március 3. 15:27 MTI
A lábbelik kulturális sokszínűségét tekinti át hat kontinens és több mint ezer év cipőin, szandáljain, saruin, getáin és mokaszinjain át a Néprajzi Múzeum vasárnap nyíló, Bocskor, csizma, paduka című kiállítása. A múzeum rendkívül gazdag gyűjteményéből összeállított tárlat lesz az intézmény utolsó kiállítása a Kossuth téri épületben, amelyből rövidesen kiköltőznek – mondta el a csütörtöki sajtóvezetésen Kemecsi Lajos főigazgató.
Korábban
Mint hozzátette, Fülöp Hajnalka, Katona Edit, Kerezsi Ágnes és Sedlmayr Krisztina kurátorok nem iparművészeti kiállítást állítottak össze: a tárlat a mezítlábasságtól a szimbólumokon keresztül a viselettörténetig vizsgálja a lábbelik kultúrtörténetét, háromszáz darabon keresztül mutatva be a lábbelik formai és funkcionális sokszínűséget. A belépőket a tárlat három névadó darabja: egy indiai ujjgombos paduka (fából készült szandál), egy montenegrói szőrös talpú bocskor és egy erdélyi magyar hímzett csizma fogadja.
Kemecsi Lajos hangsúlyozta: a kiállítási anyag összeállítása már tükrözi a múzeum új épületében is követni kívánt rendezési elvet, amely szerint a magyar és a nemzetközi anyagot együtt, tematikus bontásban mutatják majd be. Az első terem a kurátorok elmondása szerint a mezítlábasság kultúrtörténetét vizsgálja, hiszen a kontinentális és melegebb éghajlatokon a lábbelinélküliség még a 20. században is mindennapos volt. Gazdag anyag tekinti át a hétköznapokon hordott lábbeliket, amelyek időben és térben közös vonása, hogy a díszítés helyett a funkcionalitás szempontjai domináltak, így a vagyoni különbségek ezeken kevésbé mutatkoztak meg, mint az ünnepi lábbeliken. Az északi példányok alapanyaga mindenhol a bőr és a prém, míg délen változatosabb anyagokat: kérget, fát, bőrt, szalmát, de újabban akár autógumit használnak.
Az ünnepi lábbeli ellenben a reprezentáció fontos eszköze, gazdag szimbólumrendszerrel és rendkívül nagy lokális sokszínűséggel. A tunéziai berbereknél például a menyasszony a vőlegénytől ajándékba kapott fél pár cipő felpróbálásával fogadja el a házassági ajánlatot, a szibériai nők a “tisztátalanság” időszakaiban nem hordhattak gyöngyös lábbelit, az apró kínai lótuszcipők pedig a lábnyomorítás egykori szomorú hagyományáról tanúskodnak. A lábbeli a nemzeti identitás fontos eleme is lehet – mint ezt jól mutatja többek között a holland fapapucs vagy a bojtos orrú görög bocskor -, de rituális szerepet is betölthet. Az egyébként mezítláb járó ausztrál bennszülöttek például a vérbosszúkhoz készítettek tollból, hajból és vérből különleges cipőt.
A kiállítás foglalkoztatójában számos lábbeli másolata is felpróbálható. Kemecsi Lajos elmondta: tárlatuk vasárnap, a Néprajzi Múzeum Napján nyílik meg, ekkor számos programmal, többek között épületsétákkal, tárlatvezetésekkel, a lábbelikhez kapcsolódó workshoppal, könyvbemutatókkal várják a közönséget. A programsort este Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárja. A kiállítás november 30-i zárása a közönség számára a búcsút is jelenti majd a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületétől – emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve: ekkortól a hatalmas gyűjtemény átköltöztetésének előkészítéséhez kellenek a kiállítóterek, hogy 2018-ban elkezdhessék átszállítani a műtárgyakat a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba, majd kisebb részben az Ötvenhatosok terén világszínvonalon felépülő, új Néprajzi Múzeumba. A zárva tartás idejére a múzeum tizenegy, külföldi és magyarországi külső helyszíneken bemutatható kiállítással készül – mondta el Kemecsi Lajos.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap