A magyar ipar óriására, Weiss Manfrédra emlékeztek halála századik évfordulóján

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, volt csepeli polgármester a Weiss Manfrédról szóló emlékbeszédében kiemelte: a 19-20. század fordulójának meghatározó iparmágnása, gyártulajdonosa nemcsak gazdasági sikereivel, de humánus gondolkodásával, munkásai iránt tanúsított felelős, empatikus hozzáállásával, megszámlálhatatlan jótékony tevékenységével már életében példaképpé vált.

Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy Weiss Manfrédnak köszönhetően jelentős kulturális és szociális fejlesztések zajlottak Csepelen.

Ferenc József 1896-ban nemesi címet adományozott Weiss Manfrédnak – ettől kezdve viselhette a csepeli előnevet –, majd 1918-ban bárói címet kapott – tette hozzá a kormánybiztos.

Weiss Manfréd azok közül a példaképek közül való, akik életművükkel az elhivatottság, a hit és a kitartás erejére emlékeztetnek bennünket a 21. század kihívásai közepette is - fogalmazott Németh Szilárd.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója beszédében elmondta, hogy a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben – hasonlóan a szomszédos Fiumei úti sírkerthez – sok-sok követendő példaképet találhat magának a látogató.

A főigazgató felidézte, hogy Weiss Manfréd a konzervgyártás meghonosítójaként nemcsak korának volt meghatározó alakja, de öröksége halálát követően is befolyással volt történelemre.

Móczáz Gábor kiemelte, Németh Szilárd állhatatosságának köszönhetően került bele a Nemzeti Sírkert idei felújítási tervébe a most 100 éve elhunyt Weiss Manfréd 2005 óta védett síremléke, amely az évfordulóra csaknem egymillió forintból újult meg.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető nemcsak építészeti örökségként kiemelkedő, hanem az itt nyugvó személyek miatt is figyelemre méltó: Weiss Manfréd mellett itt nyugszanak a dualizmus gazdaságilag legbefolyásosabb magyar családjai, akiknek vagyona és tehetsége nélkül ma Magyarország egészen biztosan más lenne – tette hozzá a főigazgató.

Szilágyi Nóra, a Cedek Emih Izraelita Szeretetszolgálat vezetője egy korabeli mondást idézett, miszerint "nincs a világon olyan háború, ahol legalább az egyik fél ne Weiss-féle lőszert használna", ez is jelzi azt a nagyságot, amivel a Weiss-gyár bírt - tette hozzá.

A háborús időkben Weiss Manfréd többek között létrehozta és támogatta a Katonai Tüdőbeteg Szanatóriumot, de a Vöröskereszt munkáját is nagy összegekkel segítette. Weiss Manfréd a munkájának élt, a jelmondata is ez volt: „a munka mindent legyőz”. Sokan idézik másik mondatát is, miszerint „a tőke kötelezettségekkel jár” – összegzett a szeretetszolgálat vezetője.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején