A lovagi harcmodor csődje volt a nikápolyi mészárlás
2020. szeptember 25. 10:55 Németh Máté
624 évvel ezelőtt Luxemburgi Zsigmond magyar király és a nemzetközi keresztes ármádia megsemmisítő vereséget szenvedett a terjeszkedő Oszmán Birodalomtól. Az 1396. szeptember 25-én (más források szerint szeptember 28-án) lezajlódó nikápolyi csatában a keresztény seregben felsorakozott az európai országok színe-java, de a mintegy 25 ezer főt számláló hadsereg az elbizakodottság és a taktikai fegyelmezetlenség miatt nem volt képes a rendkívül fegyelmezett és némi számbeli fölényt is mutató török alakulatok fölé kerekedni. A csata végül egyoldalú mészárlással ért véget, a vereség magyarázatai és következményei pedig nem sokat várattak magukra.
Korábban
Oszmán terjeszkedés, keresztény szövetségépítés
Miután I. Oszmán sikeresen egyesíteni tudta a 13. században Kis-Ázsia területén a Sakarya folyó mentén letelepedett török törzseket, hamar megkezdődött azok hódító tevékenysége is, mind keleti, mind nyugati irányban.
E politika - amely a Bizánci Császárságot elsők között érintette - egyik élharcosa volt I. Murád szultán, aki kihasználva azt, hogy a balkáni délszláv népek egymás ellen háborúznak, megkezdte Szerbia és Bulgária területének elfoglalását.
Több szempontból is kulcsfontosságú volt az 1389-ben lezajlódó első rigómezei ütközet, amelyben a csaknem 40 ezres oszmán hadsereg mért vereséget a nagyjából 20 ezer főt számláló egyesített szerb-bosnyák-havasalföldi-albán csapatokra.
A harc alatt azonban I. Murád szultánt meggyilkolta egy szerb nemes, a hatalom ennek következtében a szultán fia, Bajazid kezében összpontosult. A rigómezei ütközet után Magyarország ellen is megindultak az első török betörések, a jelenség pedig annak fényében volt különösen aggasztó, hogy az új szultán remek hadvezér hírében állt.
A várható eseményekre az elhúzódó trónharcok során magyar királlyá előlépő Luxemburgi Zsigmondnak kellett megtalálni a válaszlépést. A fiatal uralkodó több ízben vezetett hadjáratot Szerbia, valamint Havasalföld területére a törökök ellen, 1395-ben a Duna partján fekvő Kisnikápolyt is sikerült megszereznie, de figyelmet fordított az ország délvidéki várainak megfelelő karbantartására is.
Mindezek mellett Zsigmond számára világos volt, hogy az Oszmán Birodalom legyőzéséhez egy nemzetközi keresztes hadseregre van szükség, így meg is kezdte ez irányú tevékenységét a diplomáciában egyébként otthonosan mozgó király.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Nagy-Britannia
- 99 éves korában meghalt Fülöp herceg, II. Erzsébet brit királynő férje
- 121 éves, a második búr háborút megjárt csokoládé került elő Angliában
- Minden terepre alkalmas járművel próbálta elkerülni a csődöt egy brit autógyártó 1926-ban
- Életébe került legnagyobb győzelme a legendás különc Nelson admirálisnak
- A római kori brit hajviseletet mutatja be egy újonnan felfedezett szobrocska
- Egész Európában népszerű volt a középkorban a legendás Artúr király kultusza
- A legenda szerint férfiak kezében balszerencsét hoz a híres Koh-i-Noor gyémánt
- Halálos eszközökkel is védték szeretteiket a hullarablóktól a 19. századi családok
- Megrendítő, soha célba nem ért levelek kerültek elő egy második világháborús hajóroncsból
- Az indiai kasztrendszer akadályait leküzdve lett vezető politikus Bhímráo Ámbédkar 16:03
- Szívderítő és bizarr anekdotáknak egyaránt forrása volt az első világháború 15:21
- 10 tény a kávé múltjáról 13:43
- A pacifista Tóth Árpád életútja a betegség és a melankólia árnyékában 10:38
- Az állatok rácsok és ketrecek nélküli bemutatására törekedett a modern állatkertek atyja 08:58
- Valóban 24 dollárnyi kacatért vették meg a hollandok Manhattan szigetét az őslakosoktól? tegnap
- Befagyott tavon landolt az Atlanti-óceánt „fordítva” átrepülő három muskétás tegnap
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban tegnap