A levegőnél könnyebb anyahajókkal kísérletezett Amerika a két világháború között

A USS Macon léghajó New York felett, 1933.

A közlekedés jövője

A csatahajókéval vetekedő méretű, ám könnyedén lebegő hatalmas „repülő szivarok” a filmhíradók korának hajnalán már a szélesebb publikum fantáziáját is megigézték.

A mozitermekben levetített híradások állandó szereplői voltak, és az 1931-ben befejezett, akkoriban a világ legmagasabb épületének számító Empire State Building tetején is „légikikötőt” alakítottak ki, tetején egy 60 méteres árbóccal, amelyhez rögzíthették a léghajókat.

A terv szerint a 102. emeleten egy hajlékony „stég” segítségével hagyhatták volna el az utasok a lebegő járműveket, innen pedig egy külön erre a célra beépített lift szállította volna le őket a 86. emeletre.

A léghajók egyik leglátványosabb szükséglete az óriási hangár volt. A képen a haditengerészet ZMC–2 léghajója száll le a lakehursti bázison.

Az egész elgondolás azonban nehezen kivitelezhetőnek bizonyult, így igen kevés valósult csak meg belőle: az egyetlen alkalom, amikor a hatalmas árbócot valóban használták – eltekintve attól, amikor az 1933-as mozifilmben King Kong ebbe kapaszkodva csapkodta le az őt támadó repülőgépeket – az volt, amikor az amerikai haditengerészet J–4 lajstromjelű léghajója mintegy három percre kikötött rajta.

1936-ban aztán Németországban megépült a ma is híres-hírhedt Hindenburg léghajó. A 245 méter hosszú zeppelin volt térfogatát tekintve a valaha repült legnagyobb léghajó, és első szolgálati évében 17-szer repülte át oda-vissza az Atlanti-óceánt, összesen 2798 utast fuvarozva luxuskörülmények között.

A Hindenburg léghajó katasztrófája a New Jersey állambeli Lakehurstnél, 1937. május 6. A léghajó a felhajtógázként használt rendkívül gyúlékony hidrogén miatt pillanatok alatt tűzgolyóvá változott.

1937-ben egy kísérleti repülőgépindító szerkezettel is felszerelték. Ebben az évben egy sikeres transzatlanti körutat még tett, a következő alkalmával azonban a New Jersey állambeli Lakehurst haditengerészeti légikikötőjében tragikus véget ért: lángolva csapódott a földbe az érkezésére összegyűlt közönség szeme láttára. A történetírás ezt az eseményt tekinti a léghajózás, mint rentábilis közlekedési mód iránti komolyabb érdeklődés végének – a lángokban aláhulló Hindenburgról készült felvételek bejárták a világot, és senki sem érezte már biztonságban magát a „repülő szivarokon”.

1. A közlekedés jövője
2. A haditengerészet merev falú léghajói
3. A balsorsú Akron
4. A megmaradt testvérhajó
5. A merev falú léghajózás utolsó rúgásai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”