A lengyel hatóságok minden együttműködési ajánlatát elutasította a Szolidaritás vezetője

2019. november 14. 10:51

Lech Wałęsát a tömeg a vállán vitte otthona ajtajáig. A Szolidaritás 11 hónapja internált vezetője 1982. november 14-én térhetett haza Gdańskba, ahol mintegy 500-an vártak rá kitörő lelkesedéssel. A tömeg ekkor már két napja virrasztott a Lenin Hajógyár korábbi elektrotechnikusának lakása előtt, az „Éljen a Szolidaritás!” és a „Lechet akarjuk!” jelszavakat skandálva. Miután Walesa bejutott lakásába, lelkesítő szónoklatot intézett az őt éljenzőkhöz. Lengyelországba visszatért a remény.

Kép forrása: erdelyinaplo.ro

Korábban

A gdański hajógyár munkásai az irreális mértékben megnövekedett élelmiszerárak miatt 1980 augusztusában sztrájkba kezdtek, amelynek élére a gyárból korábban elbocsátott Lech Wałęsa állt. Hamarosan megalakult a vasfüggöny mögötti országok első szabad szakszervezete, a Szolidaritás, és a lengyel kormány kénytelen volt engedni a munkások követeléseinek.

A szervezetnek rövid időn belül 10 millió tagja lett, és a hatalom egyre veszélyesebbnek ítélte meg a mozgalom társadalomra gyakorolt befolyását. 1981. december 13-án kihirdették a hadiállapotot, és a mozgalom több tagját, többek között Wałęsát is letartóztatták.

Wałęsát eleinte egy Varsó melletti villában tartották házi őrizetben, ahonnan több olyan üzenetet is sikerült kijuttatnia, amelyekben békés ellenállásra szólította fel honfitársait. 1982 elején egy szovjet-lengyel határ közelében található vadászházba szállították.

Bár az együttműködésért cserébe többször is felajánlották feltételes szabadlábra helyezését, Wałęsa mindenféle közeledést visszautasított. A mozgalmi vezető határozottságát jól példázza, hogy egy alkalommal, amikor a lengyel miniszterelnök-helyettes környékezte meg egy ajánlattal, Wałęsa annyira ráordított, hogy a politikus kénytelen volt kirohanni a szobából.

Bár szabadlábon helyezése után is csak korlátozott mozgástérrel rendelkezett – 1983-as Nobel-békedíját sem merte átvenni, félve, hogy nem engedik vissza –, 1990-ben végül Wałęsa lett Lengyelország első szabadon választott köztársasági elnöke.

Az utóbbi években többször az érdeklődés homlokterébe került Wałęsa állítólagos ügynökmúltja. A téma azután vált a lengyelországi sajtó központi témájává, hogy a nácizmus és kommunizmus bűntetteit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) 2016 februárjában, azaz már az új, jobboldali kormány működése idején hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára a Czesław Kiszczak néhai kommunista belügyminiszter házában talált iratokat: a Bolek fedőnevű ügynök 90 oldalas beszervezési és 279 lapos munkadossziéját.

A beszervezési dossziéban kézzel írt, Lech Wałęsa "Bolek"-aláírással ellátott együttműködési nyilatkozatot és bevételi nyugtákat is találtak. A munkadosszié a Bolek által készített "számos jelentést", valamint a tartótisztek jelentéseit tartalmazza, melyek a titkos ügynökkel tartott találkozásokról számolnak be.

Az iratok az 1970-1976-os időszakban keletkeztek, és az IPN levéltárosa hiteleseknek minősítette őket. Több kommentátor kifogásolta azonban, hogy az IPN az iratokat a grafológiai vizsgálat elvégzése előtt tette közzé.