2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai

2021. május 4. 14:53 Pető Andrea

A nemzettest gyógyítói

A politikai pártok tehetetlensége az ország problémáinak megoldásában különösen azokat a nőket irritálta, akiknek magasabb iskolai végzettségük volt. Ők kétszeresen is tehetetlennek érezték magukat: mint nők és mint diplomások, akik többre hivatottak, de a létező férfiuralmú világ nem nyit számukra teret.

A szélsőséges politikai mozgalom női tagjainak egy részét az első generációs középosztálybeli munkavállaló nők adták. Őket érintette elsősorban az ország elszegényedése az első világháború után. Legtöbbjük ekkor is érkezett a Magyar Királyság területére, és – más támogató hálózatok hiányában – a szélsőjobboldali mozgalmakban talált megoldást a problémákra: a munkavállalás alatt megtapasztalt diszkriminációra, illetve az általa hagyományosnak ítélt értékek eltűnésére.

A baloldali politikai mobilizálás nem volt számukra alternatíva, hiszen a trianoni békét személyükben is megszenvedték. Hiába volt magas végzettségük – a nők 1895 óta szerezhettek Magyarországon egyes szakmákban diplomát –, ha úgy érezték, a Horthy-rendszer kopottas, feudális rendszere akadályozza az érvényesülésüket. Fogékonyak voltak ugyanakkor a rendszer antiszemita retorikájára, és a „zsidókban” az ország minden bajának okozóit vélték felfedezni.

Az orvosnők első generációja már praktizált, és nap mint nap szembesült a társadalmi problémákkal. Van, akit ez a tapasztalat újfajta orvoslási mód, a pszichoanalízis felé, másokat radikális társadalmi mozgalmak felé vitt.

1942-ben már 679 orvosnő volt Budapesten az országos 1207-ből, és 54 százalékuk volt férjnél, az orvosoknak pedig 61,7 százaléka volt nős. Az orvosnői hivatás „úri” szakma volt, amit a nők addig űztek, míg férjhez nem mentek. A konfliktust feloldandó Kokas Eszter megalapította a Magyar Orvosnők Országos Egyesületét 1927-ben (fasiszta, olasz mintára), és tagjaik közül nem zárták ki a zsidókat.

Két évvel később, 1929-ben jött létre a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, amelynek nőtagozatát Madarász Erzsébet, a tapasztalt politikusnő vezette, ám ő már nem tűrte meg soraikban a zsidókat. Ő csak a rasszizmusnak tett kompromisszum árán biztosított nyilvános teret a nőknek: azon az áron, ha harcolnak az „idegen test” ellen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Lutz Gizellának egy mise utáni ebéden akadt meg a szeme egy „gyönyörű vezérkari férfin”, Szálasi FerencenKovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezetAz Andrássy út 60. helyiségeit 1937-től kibérlő Szálasiék olykor „elfelejtettek” fizetni érteCsupán két női vezető a nyilasnagygyűlés férfitengerében: az egymással állandóan vetélkedő Thománé és DücsőnéA szélsőjobboldali pártban sok nő látott el adminisztrációs feladatokatA bélműködések kutatásával foglalkozó, nemzetközileg elismert Kokas Eszter még nem zárta ki a zsidókat a női orvosszervezetbőlSzálasi a tárgyalásán megmutatta a kamerának a hímzett nyilaskeresztes zsebkendőt, ezzel akarván bizonyítani, hogy a párt nőtagjai nem végeztek politikai munkátNők érkeznek a népbírósági tárgyalásra hallgatóságnakPető Andrea a könyvében egy krimiszerűen izgalmas gyilkossági eset szemszögéből mutatja be a nők nyilasmozgalomban betöltött szerepét
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár