A legkülönfélébb betegségeket igyekeztek koponyalékeléssel gyógyítani a történelem során
2021. augusztus 8. 17:04 Múlt-kor
Korábban
Modern módszerek
A huszadik század újabb ugrást hozott az orvoslásnak, és ez többek között a két világháborúnak is köszönhető. Akárcsak a korábbi századokban, a háborús fejsérülések különböző változatai lehetőséget adtak a következmények vizsgálatára, és ebből kifolyólag az agy feltérképezésére is.
A hadi kiadások emelkedésével párhuzamosan általában a katonai alkalmazású egészségügyi kiadások is megnőttek. A neurológia tudománya az 1920-as években született meg, ekkortól fogva már elkülönítették azt, hogy a nagyobb agyterületek milyen funkciókért felelősek.
A technológiai fejlődés ráadásul lehetővé tette, hogy az agyat non-invazív módszerekkel is vizsgálják. Az első áttörést a röntgen feltalálása jelentette, amely a koponyacsont felépítését és esetleges sérüléseit figyeljék meg egy műtét előtt.
Az első elektroenkefalográfiát az osztrák Hans Berger alkotta meg 1929-ben, amellyel lehetségessé vált az agy elektromos impulzusainak figyelése, ezekből pedig következtetéseket lehetett levonni az esetleges hibás működésről. Csaknem vele egy időben született meg az agyi angiográfia, amikor a véráramba fecskendezett festékanyag segítségével lehetett „betekintést” nyerni az agyi erekbe.
A huszadik század még számos további találmánnyal gyarapította a fejen elvégzendő orvosi beavatkozások eszközparkját, így az MRI-vel, vagy a PET-el, amelyek szintén a non-invazív megfigyelések váltak még szélesebb körűvé. De a mostani század is ígér olyan, tömegesen bevethető módszereket, mint például a koponya felnyitása nélküli lézeres beavatkozás, vagy a robotok által végzett műtétek.
Úgy tűnik, hogy a legkorábban elkezdett orvosi beavatkozások töretlen fejlődése még korántsem fejeződött be, bármilyen hosszú utat is tettünk meg azóta, hogy a legelső trepanációs műtétet végrehajtották.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.