A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Korábban
Bolhák és rágcsálók
Egy 2015-ös tanulmányban norvég és svéd kutatók azzal az elmélettel álltak elő, miszerint a közép-ázsiai sztyeppék klímájában történt ingadozások nagymértékű csökkenést okoztak a térség rágcsálóinak – főként a különféle versenyegérfajok, illetve mormoták – populációjában.
Ez arra kényszeríthette a Yersinia pestis baktériumot hordozó bolhákat, hogy új élőhelyet keressenek, például a szállításra alkalmazott tevéket, vagy azok gazdáit.
A több évi ilyetén bolha-áthelyeződés után egy további évtizedbe telt, mire a selyemúton közlekedő karavánok Európa keleti széléig hozták a pestist.
Welford szerint a Krím-félszigeti Kaffa kikötővárosa (ma Feodoszija, Ukrajna) „tűnik a középkori fekete halál Ázsiából Európába való átugrási pontjának 1346-47-ben”.

A források alapján „genovaiak vagy velenceiek hajón hagyták el Kaffát, és útban Szicília, Velence és Genova felé megfertőzték Konstantinápolyt és Athént is.” – mondta a professzor. Hozzátette: „Gyanúm szerint azonban a fekete halál szárazföldi úton is eljutott Konstantinápolyba.”
A genovai Gabriele de’ Mussi 14. századi leírása szerint a pestist az ostromló mongolok juttatták Kaffába, fertőzött holttestek ostromgépekkel történő hajításával.
Hogy ez valóban pontosan így történt-e, nehezen bizonyítható, az azonban biztos, hogy keleten ugyanakkora kataklizmát okozott a járvány, mint nyugaton.
„Számos mongol uralkodót és az elit más tagjait ölte le, és a hadsereg mellett a helyi gazdaságokat is legyengítette” – mondta el Christopher J. Beckwith, az Indianai Egyetem professzora, Eurázsia-kutató, a 2011-es A selyemút birodalmai című könyv szerzője.
A becslések szerint a fekete halál Ázsiában és Észak-Afrikában 25 millió emberrel végzett 1347 és 1350 között, az európai pusztításon felül.
Német kutatók egy 2019-es tanulmányban genetikai kapcsolatot mutattak ki a fekete halál és egy 1346-os pestisjárvány között, amely a mai Oroszországban, a tatárföldi Laisevóban ütötte fel fejét. Elképzelhető tehát, hogy egyéb útvonalakon is megközelítette Európát a 14. századi pestis.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nácik
- Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
- Komoly ellenállás nékül foglalták el a németek Magyarországot
- Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
- A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
- 10+1 érdekesség a náci okkultizmusról
- Kétszer lőtték le egy nap alatt a Luftwaffe ászpilótáját, Adolf Gallandot
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31