A középkori Perzsiában készíthettek először szerszámacélt
2020. szeptember 24. 19:00 Múlt-kor
A napjainkban szerszámacélként is ismert, króm hozzáadásával keményített acélt legelőször az eddig feltételezett időpontnál mintegy ezer évvel korábban készíthették a mai Irán területén a University College London kutatói szerint.
Korábban
Írott forrásokból régészeti felfedezés
A Journal of Archaeological Science című lapban megjelent tanulmány által közölt felfedezés középkori perzsa kéziratok alapján született, amelyek a dél-iráni Csahakba vezették a kutatókat. A felfedezés óriási jelentőségű, tekintve, hogy eddigi ismereteink szerint a krómot első ízben a 20. században adtak az acélhoz.
A tanulmány vezető szerzője, a UCL régésze, Dr. Rahil Alipour elmondta: „Kutatásunk az első bizonyítékát nyújta annak, hogy szándékosan adtak krómtartalmú ásványt a készülő acélhoz. Úgy gondoljuk, ez egy perzsa jelenség volt.”
„Kutatásunk nem csupán a krómacél előállításának legkorábbi bizonyítékára derít fényt, egészen a 11. századig visszanyúlva, de olyan kémiai nyomelemmel is szolgál, amely segíthet a Csahakban vagy a csahaki eljárás szerint készült, múzeumokban vagy régészeti gyűjteményekben lévő olvasztótégelyes acéltárgyak azonosításában is” – tette hozzá.
A 12. századtól egészen a 19. századig számos történelmi kézirat említi Csahakot mint az acélgyártás egykori híres központját, egyben ez az egyetlen régészeti lelőhely Iránban, ahol olvasztótégelyes acélkészítés nyomaira bukkantak.
Habár védett régészeti helyszínként regisztrálták, sokáig nem volt biztos, hogy a kutatók a megfelelő helyszínen keresik a szövegek által említett acélgyártási központot, mivel számos falvat hívnak Csahaknak az országban.
A kép végül egy perzsa polihisztor, Abu-Rajhán Biruni által írt, „A drágakövek ismeretének kivonata” című 10. vagy 11. századi szövegből, illetve a csahaki régészeti lelőhelyről előkerült olvasztótégely-maradványokból állt össze.
Biruni szövege egyedülálló módon tartalmaz egy konkrét receptet a korabeli acélgyártáshoz, amely egy rejtélyes elemet is felsorolt. Mint később kiderült, ez egy krómérc tartalmú ásvány volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap