A középkori Európát káoszba és kannibalizmusba taszító éhínség ihlette Jancsi és Juliska meséjét
2020. február 14. 15:46 Múlt-kor
Amikor Európára 1314-ben emberemlékezet óta nem látott éhínség sújtott le a termést kipusztító, kitartó esőzések miatt, sok helyen odáig fajult a helyzet, hogy a szülők magukra hagyták gyermekeiket, de előfordult az is, hogy megették őket. Számos kutató szerint az ilyen tragédiák által a lakosság kollektív emlékezetén hagyott nyomokból született a Grimm-fivérek által leírt, mára klasszikussá vált mese, a Jancsi és Juliska.
Korábban
Világsikerű mese
Jancsi és Juliska (németül Hänsel und Gretel) történetét 160 nyelvre lefordították, amióta a mesegyűjtő fivérek 1812-ben először kiadták.
A számos sötét motívumot – gyermekek szándékos elhagyását, kannibalizmust, rabszolgaságot és gyilkosságot – tartalmazó történet eredete azonban még ezeknél is félelmetesebb.
Ennek tárgyalása előtt azonban érdemes a széles körben ismert történetet röviden összefoglalni. Két testvér, Jancsi és Juliska éhező szülei úgy döntenek, kihelyezik őket az erdő mélyén, és sorsukra hagyják őket.
A gyermekek tudomást szereznek a tervről, és túljárnak a szülők eszén: az erdő mélyére vezető út közben Jancsi kavicsokat szór el, amelyeket követve egyenesen hazatalálnak. Édesanyjuk (későbbi változatokban mostohaanyjuk) azonban ráveszi az édesapát, hogy próbálkozzon újból.
Másodszorra már nincs ilyen szerencséje a testvérpárnak: Jancsi csupán morzsákat tud elszórni, ezeket azonban időközben madarak eszik meg, és a két gyermek eltéved az erdőben. Az éhesen bolyongó páros idővel egy mézeskalács házikóra bukkan, amelyet azonnal elkezdenek felfalni.
Kiderül azonban, hogy a házikó egy gonosz, gyermekevő boszorkány (más változatokban ógre vagy egyéb rémisztő szörnyeteg) csapdája. A boszorkány elfogja a gyermekeket, és arra kényszeríti a láncra vert Juliskát, hogy a ketrecbe zárt Jancsit felhizlalja, hogy aztán kemencéjében megsüthesse magának.
A gyermekek végül megmenekülnek, miután Juliska belöki fogva tartójukat saját kemencéjébe, ahol elevenen elég.
Ezt követően hazatérnek a boszorkány által felhalmozott gazdag kincsekkel, otthon pedig kiderül, hogy gonosz anyjuk sincs többé, így boldogan élnek, míg meg nem halnak. A valóságban azonban az éhínség által sújtott életek ritkán végződnek boldogan.
A Grimm-fivérek
Napjainkban szinte mindenki – közvetve vagy közvetlenül – Jacob és Wilhelm Grimm feldolgozásán keresztül ismeri a mesét.
Az elválaszthatatlan páros a középkori történelem iránti rajongástól fűtve gyűjtötte megszállottan a német vidékek folklórját. 1812 és 1857 között 200-nál is több történetet adtak közre gyűjteményük hét egymás utáni kiadásában.
Habár ma már „Grimm-mesék” néven ismertek világszerte, a fivérek eredetileg korántsem gyermekmese-gyűjteménynek szánták művüket.
A német, illetve tágabb értelemben a germán folklórról kívántak lenyomatot készíteni egy olyan korban, amikor a francia kultúra volt domináns Európa-szerte (nem kis részben Napóleon hódításainak köszönhetően).
Könyvük eredeti címe Gyermek- és családi mesék (Kinder- und Hausmärchen) volt – e meglehetősen tudományos hangulatú első kiadásban semmiféle illusztráció nem szerepelt, ellenben lábjegyzetekkel bőségesen el volt látva. A gyakran igen sötét „mesék” telis-tele voltak erőszakkal és gyilkossággal.
A nem éppen az olvasók tömeges vonzására tervezett körítés ellenére azonban a gyűjtemény hamar rendkívül népszerűvé vált.
Sikere azóta is töretlen: a könyvnek egyedül az Egyesült Államokban 120-nál is több kiadása született az idők során, a 20. század során pedig a legnépszerűbb meséket sorra dolgozták fel Walt Disney rajzfilmjei is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
