A kultúra szimbólumától a dekorációs elemig: könyvek a 20. századi fotókon
2021. február 19. 16:22 Múlt-kor
Könyv a polcon, az asztalon és a kézben: a kultúra legegyértelműbb jelképe, presztízsszimbólum, a műveltség tárgyi bizonyítéka. A Fortepan fotóiból válogatottunk, hogy utánajárjunk, hol a könyv helye a 20. század fotográfiai termésében.
Korábban
A két világháború közötti időszakban megnőtt és kibővült az olvasók köre. A dualizmusban jobbára csak a felsőbb társadalmi rétegek olvastak szépirodalmat. A Horthy-korszakban a kispolgárság és a szervezett munkásság is egyre nagyobb számban vett könyvet a kezébe. A sikerlistát a ponyvairodalom vezette, a kortárs magyar írók, költők műveit 2-3 ezer példányban adták ki. A könyvsorozatok és a könyves rendezvények hozzájárultak az olvasás népszerűsítéséhez. Az első könyvnapokat 1929 májusában rendezték meg a Vörösmarty téren.
Az 1945. évi közvélemény-kutatási adatok szerint – amelyeket Valuch Tibor idéz Mindennapi történeteink című könyvében – a mozi, színház, rádió, sport mellett az olvasás is a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek között szerepelt. 1947-ben a Magyar Közvélemény-kutató Intézet Budapesten végzett felmérést, egyik kérdése így szólt: „Ha Önt bármi okból hosszabb időre elszakítanák a kultúrától, és csak öt könyvet választhatna ki, melyek volnának azok? A válaszadók 38%-a a Bibliát választotta, a sort Ady Endre versei, Madách Imre: Az ember tragédiája, Shakespeare, Dante, Arany János, Petőfi, Babits, Tolsztoj, Kosztolányi, Dosztojevszkij, Goethe alkotásai folytatták.
Az 1950-es és 1960-as években a könyvvásárlásra fordított összegek nyolc és félszeresére nőttek. Ezekről az időkről már az olvasásszociológiai felmérések adatai is beszámolnak, amelyek szerint a hatvanas évek közepén a magyar lakosságnak közel 60%-a olvasott könyvet. Az olvasásra fordított idő azonban az 1980-as évek elejéig folyamatosan csökkent, majd újra növekedni kezdett, aminek a rendszerváltás felfokozott légköre vetett véget egy rövid időre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap