A krími háború idején elsüllyedt, 30 hordó aranyat szállító hajóra bukkanhattak

A krími háború a 19. század közepének nagy nemzetközi konfliktusa, egy kis világháború volt, amely két kontinensre, több tengerre terjedt ki, és Európa majd minden számottevő hatalma belesodródott. Ez volt a hadtörténet első állóháborúja, amelyben mindkét fél negyedmillió embert vesztett, főleg járványok miatt. A fő hadmozdulatok a Fekete-tengerbe belenyúló Krím-félszigeten zajlottak.

Az 1853-ban kitört orosz-török háború, bár öt térségben is folyt, mégis a Krímről kapta a nevét. Onnan kiindulva semmisítette meg Nahimov-tengernagy a törökök fekete-tengeri flottáját, amit már az angolok és a franciák sem néztek tétlenül, így beálltak az összeomlás szélén álló szultáni birodalom mögé. A nyugatiak Jevpatorijában szálltak partra, hogy elfoglalják a Szuvorov által építtetett Szevasztopol erődjét. A krími harcokat az utánpótlás döntötte el. A történelem paradoxonja, hogy a végtelen orosz rónák most a hazai pályán harcoló oroszok ellen fordultak. A kemény tél és az azt követő sár miatt járhatatlanná váló utak, amelyek azelőtt és az után is oly sokszor segítették Oroszországot, most az orosz szállítmányokat akadályozták. A piemontiakkal is kiegészülő angol-francia-török kontingens viszont hajóhadával, és a Balaklavától Szevasztopolig sebtében lefektetett vasúttal jobban el tudta látni hadseregét, így az erőd napjai meg voltak számlálva.

A Szevasztopol ostromát vívó szövetségesek hadseregeiben harcoló katonák hatalmas mennyiségű zsoldot „emésztettek fel”. A források szerint ennek egy részét szállíthatta az a brit flotta is, amelynek több tagja sem tudott épségben eljutni a kikötőhöz, és még előtte elsüllyedt a háborgó tengeren. A régészek jelentése szerint most, a vitatott hovatartozású Krím-félsziget nyugati oldalán lévő Jevpatorija város vízpartjának felújítása során öt elsüllyedt hajóra bukkantak, amelynek egyike a térségben legendássá váló Black Sea Prince lehet. Számos kincsvadász próbálta már felkutatni a gőzös helyét, mindezidáig sikertelenül.

A búvárrégészek megerősítése szerint az öt hajóból háromnál a Brit Birodalomra utaló tárgyakra bukkantak, a másik kettőről úgy vélik, hogy a franciáké lehetett. A szakértők szerint a tengerjárók az 1854. november 14-i nagy vihart követően süllyedhettek a mélybe, ugyanis harc okozta sérüléseket nem találtak rajtuk. A régészeti munkálatok még jelenleg is tartanak, az átvizsgálást követően feltehetőleg egy víz alatti régészeti múzeumba fogják szállítani a roncsokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai