Lenyúzott bőrére írva olvasható egy 19. századi francia férfi kalandos élete

Preparált tetoválások

A 19. században nem volt ritka, hogy orvosi különlegességekként megőrizzék emberek tetovált bőrének darabjait – különösen, ha azok egzotikus kultúráktól, például a Csendes-óceán szigeteinek különböző őslakos népeitől származtak (az új-zélandi maorik tetovált arcú fejeit, amelyek egyébként szakrális jelentőséggel bírnak például volt, hogy kuriózumként árulták is Európában).

Emellett – mivel az európai kultúrkörben a tetoválásokat a bűnözéssel azonosították – orvosi tanulmányozásra szolgáló példányokként is szokás volt megőrizni a tetoválásokat. Csak a londoni Wellcome Gyűjteményben például 300-nál is több tetovált bőrfelületet őriznek, amelyek „tengerészektől, katonáktól, gyilkosoktól és bűnözőktől” származnak.

A legújabb tanulmány alanya azonban nem egy kisebb bőrfelület néhány mintával: egy ember teljes elülső felének lenyúzott bőréről van szó, amelyet a bokától a fejtetőig lehántottak, az arcot és a füleket is beleértve.

A nemi szervek bőrét azonban nem tartalmazza a különös példány, ami eleinte megnehezítette az illető nemének megállapítását a kutatók számára. Mivel azonban nők ilyen mértékben ritkán tetováltatták magukat ekkoriban, valószínűbbnek tűnt, hogy egy férfi bőréről van szó. Habár nincs nőies mellekre utaló nyom, egyúttal arcszőrzet sem található a megőrzött bőrön. A tudósokat végül a férfias mintájú kopaszodás jelei győzték meg arról, hogy valóban hímnemű egyén bőrével van dolguk.

E bizarr orvosi emlék az egyetlen ismert példa Európában egy teljes emberi test tetoválásainak ilyen formában történt megőrzésére. Hasonló esetek Japánból ismertek, ahol a tetoválást a 19. században betiltották, és kizárólag úgy volt rá törvényes lehetőség, ha az illető beleegyezett abba, hogy halálát követően az orvostudománynak adományozza bőrét.

A francia férfinak mind képes, mind szöveges tetoválások vannak mind végtagjain, mind törzsén – bizonyára ezért döntöttek annak idején úgy, hogy az egészet eltávolítják és tartósítják. Hastájékán, nemi szerve felett a csupa nagybetűs „BONHEUR”, azaz „boldogság” szó olvasható, így a kutatók elnevezték az ismeretlen férfit Monsieur Bonheurnek.

Bárki is távolította el a férfi bőrét, rendkívül szakszerű munkát végzett. Mindössze két részletben sikerült végrehajtania a műveletet, a korabeli boncolásoknál bevett minta szerint. A kutatók CT-vizsgálatokkal is megerősítették, hogy kizárólag a bőr került eltávolításra, a minta egyéb szövetet nem tartalmaz. A bőr vágott széleit, köztük a „BONHEUR” felirat középső részét aztán újra összevarrták, hogy egységes képet adjanak. Az eljárást olyan személy kellett, hogy végrehajtsa, aki orvosi képzettséggel és tapasztalattal is rendelkezett.

Ezután azonban a bőrt széleinél szögekkel egy fa laphoz rögzítették, és lószőrt tömködtek alá, hogy térbeliséget adjanak neki. E munka már meglehetősen durva volt a precíz eltávolításhoz képest, és arra utal, hogy anatómiai preparálás helyett sokkal inkább látványosságként való mutogatásra szánták.

1. Preparált tetoválások
2. Rejtélyes, de bizonyára kalandos életút

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Nehezen indult be Karády Katalin pályafutása
• A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti 
• Lumbini buddhista szobrai
• Féllábbal is a színpad sztárja maradt
• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban