A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika
2020. július 13. 15:21 Kulcsár Ádám
Korábban
A múlt és a jelen találkozása
„Szolid épülettömb, minden dísztől mentes, egyedülálló mérete mégis impozáns. Belső elrendezése hibátlan: a folyosók világosak, a helyiségek úri méretűek, a vörösmárvány lépcsők szinte királyiak. […] Van valami nyomasztó abban, hogy a minden részletében kész, tágas épület, mely még a befejezés frissességét árasztja, csendes, üres és elhagyatott” – írta Julia Pardoe angol költő és utazó 1840-ben a négy évvel korábban megépült Ludovika Akadémiáról.
A mindössze 366 859 ezüstforintba és 24 krajcárba kerülő, Pollack Mihály tervei alapján felépített, monumentális főépület ekkor még valóban üresen állt. A 124 szobáját, 37 tantermét, kápolnáját, konyháit, számos éléskamráját és lovardáját csak 1872 után foglalták el a bakák.
A ludovikások hét évtizeden át gyönyörködhettek az épület udvarán lévő, vörös kőből kifaragott vármegyei címerekben, amelyek között nagyobb hézagok voltak, ugyanis azon vármegyék jelképeit nem tették ki, amelyek nem támogatták anyagilag az építést.
1945 után azonban a büszke honvédeknek el kellett hagyniuk a Ludovikát, és a park, valamint az épületek hanyatlása megkezdődött. A számos kisüzemen túl helyet kapott itt a szocializmusban autóbuszüzem, cipőgyár és tüdőgondozó is. A lovardájában mozi üzemelt, az egyre pusztuló főépületet az ELTE Természettudományi Kara használta, és az épületekben helyezték el a Magyar Természettudományi Múzeumot is.
Közép-Európa egyik legszebb klasszicista épülete a 2010-es évek elején már igen romos állapotban volt, statikailag is meggyengült, a szinteknek olykor csak a téglaszerkezete állt. Az egykor szebb napokat megélt, 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek otthont adó épületegyüttes ötéves rekonstrukciós munka során 2014-re újult meg.
Megerősítették a téglaboltos födémrendszereket, restaurálták a 30 ezer négyzetméter felületű műemlékhomlokzatot, mindezt úgy, hogy eredeti tervlapok nem álltak az építészek rendelkezésére, ugyanis a II. világháborúban minden elpusztult, csak néhány metszetkép és fotók voltak a segítségükre. Érdekesség azonban, hogy például a díszterem híres csillárjának alkatrészeit megtalálták a pincében, egy ládába rejtve.
A rekonstruált épületben egyszerre érezni a klasszicizmus korának minimalista hangulatát és a XXI. század kényelmét. Az egyetem múzeuma melletti folyosóra újra kifüggesztették a hősi halált halt, 1945 után szándékoltan elfeledett ludovikások emléktábláit, a kápolna munkás- és paraszthőseit ábrázoló kommunista ablakai helyére pedig visszakerültek a gyönyörű, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló, rekonstruált ólomüveg ablakok. Az erőt és tekintélyt sugárzó épület már újra régi fényében ragyog.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Hírnevet és hatalmas adósságot hozott Feszty Árpádnak a monumentális körkép 19:05
- Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát 15:05
- Igazi mestere volt a szép magyar beszédnek Básti Lajos 12:20
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából 10:35
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon tegnap
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek tegnap
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood tegnap
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását tegnap