A karrierje árán mentett ki húsz embert egy elsüllyedt buszból a világrekorder úszóbajnok
2022. január 13. 14:27 Múlt-kor
Korábban
Savars Karapetjan megkésett hőssé avatása
A trolibusz-baleset után Karapetjan megpróbált visszatérni az úszáshoz, de a mentés során végrehajtott rengeteg merülés maradandóan károsította a légzőrendszerét. Ehhez járult egy furcsa, új tartózkodás a víztől.
„Nem igazán féltem a víztől, egyszerűen csak utáltam” – mondta. Ennek ellenére néhányszor még rajthoz állt. A szovjet bajnokságon világrekordot állított be 400 méteren, majd a Magyarországon rendezett Európa-bajnokságon arany- és bronzérmet is nyert.
Ezek után viszont végleg szögre akasztotta az uszonyait. Huszonnégy évesen vonult vissza, miután tizenegyszer döntötte meg a világcsúcsot, tizenhét világbajnoki, tizenhárom Európa-bajnoki, és hét szovjet bajnoki címet szerzett.
Jereváni hőstette viszont egészen 1982-ig ismeretlen maradt. Ekkor egy úszóbajnokságról tudósító újságírónak fülébe jutott a trolibusz-baleset története, és megírta a moszkvai Komszomolszkaja Pravda újság számára. A cikk nem tett említést a baleset áldozatairól, kiemelte viszont Karapetjan hősiességét.
Ezzel az úszó egy csapásra nemzeti hős lett. A szovjet hatóságok a Méltóság Érdemrendjével tüntették ki, a Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygót nevezett el róla, és szovjet állampolgárok tízezrei írtak neki dicsőítő leveleket.
Karapetjan ezek után sem ült nyugodtan a babérjain: 1985-ben, amikor a jereváni sportcsarnok kigyulladt, ugyanúgy gondolkodás nélkül rohant be a tűzbe életeket menteni, ahogy évekkel korábban a tóba ugrott.
Savars Karapetjan az olimpiai lánggal
Savars Karapetjan később Moszkvába költözött és egy cipőboltot nyitott. Honfitársai azonban nem felejtették el, és 2013-ban felkérték, hogy vegyen részt a szocsi téli olimpia fáklyájának hordozásában. A volt úszó két szakaszt is futhatott a lánggal, és utólag büszkén jelentette ki, hogy Oroszország és Örményország nevében is vitte azt.
Karapetjan ma, évtizedekkel az őt híressé tevő események után sem csinálna semmit másképp. Mentőakciójának ára sportolói pályafutása volt, de ha kéne, ismét megtenné. „Nem volt más választásom” – mondta. „Nem lett volna helyes, ha a világ leggyorsabb víz alatti úszója csak ott áll, és meg sem próbál segíteni. A természet és az emberiség is elítélt volna. Maga Isten is elítélt volna.”
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Száz éve született a többszörös Guinness-rekorder színész, Christopher Lee 16:20
- A börtöntől sem riadt vissza Dzsaváharlál Nehru, amikor India jövője forgott kockán 14:50
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal 13:20
- Az egész család kincsekre bukkanhat vasárnap a Magyar Nemzeti Múzeum gyermeknapi programjain 12:20
- Vallási mintavárossá tette Genfet és elkerülte a reformátorok sanyarú sorsát Kálvin János 11:50
- A japánok is tisztelték az amerikai flotta nehezen elpusztítható Pokolmacskáit 08:53
- A hitben keresett vigasztalást feloldhatatlan magányára Pilinszky János 07:30
- Halászhajók is mentették a szövetséges katonákat Dunkerque-nél tegnap