A kalózkapitány, aki az oszmán flotta legnagyobb parancsnokává vált
2019. október 11. 10:43 Múlt-kor
Korábban
Barbarossa bosszúja
A kapudán pasa eme sikere azonban rövid életűnek bizonyult. A következő évben V. Károly nagyszabású katonai expedíciót indított, amely véres csatákkal tűzdelt egyheti ostrommal visszafoglalta Tuniszt. A hír hallatán Barbarossa Algírban bosszút esküdött.
A pasa hajói a spanyol Minorca felé vették az irányt, a sziget közelébe érve az előző évben a spanyoloktól zsákmányolt zászlókat vontak fel árbocaikra, e csellel sikeresen bebocsátást nyertek a kikötőbe.
A sziget gyér létszámú védelme aztán felismerte a veszélyt, és megkísérelték a védekezést, azonban néhány nap után feladták, miután Barbarossa megígérte nekik, hogy életüket és birtokaikat megkíméli. A pasa azonban a sziget birtokba vétele után megszegte ígéretét, feldúlta azt, és százakat hurcolt el rabszolgának.
Az elkövetkező évek során Barbarossa szinte háborítatlanul portyázott a Földközi-tenger északi partvidékén 150 hajóval. 1538-ban ugyan Andrea Doria egy, az övénél nagyobb hajóhaddal sarokba szorította a görögországi Prévezánál, azonban végül itt is Barbarossa győzedelmeskedett. 1541-ben V. Károly személyesen vezetett hadjáratot Algír ellen, azonban a kapudán pasa ezt is visszaverte.
A muszlim világ hőse
Szulejmán ezt követően a még 1536-ban megkötött francia-oszmán szövetség jegyében a francia partokhoz küldte flottája főparancsnokát, így Barbarossa 1543-tól 1544-ig francia földön (és vizeken) hadakozott a spanyol, olasz és más császárhű erők ellen. 1545-ben visszavonult Isztambulba, Algír kormányzását fiára, Haszán pasára bízta.
Tengerparti palotájában békében mondta tollba önéletrajzát Muradi Szinán Reisznek, az ötkötetes mű a Hajreddin pasa hódításai címet viseli. 1546. július 4-én hunyt el, és saját mauzóleumában temették el a mai Beşiktaş negyedben. A türbé a róla elnevezett isztambuli sugárút (Barbaros bulvarı) kiindulópontja egyben. A síremléket a híres építész, Mimar Szinán tervezte.
Sokáig nem hajózott ki Isztambulból egyetlen török hajó sem úgy, hogy a legénység ne rótta volna le tiszteletét az Oszmán Birodalom legnagyobb kapudán pasájának sírjánál. A nagyobb műveletek előtt a mai török haditengerészet is ápolja e hagyományt, 1944-ben a türbé melletti téren emlékművet is emeltek Barbarossának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap