2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A jogi pálya helyett örök szerelmét, az irodalmat választotta Vörösmarty Mihály

2020. december 1. 18:50 Múlt-kor

A szabadságharc költője

A harmincas években még egy mesterművet alkotott: 1836-ban megírta hazafias lírájának műremekét, a Szózatot, amely Egressy Béni 1843-as megzenésítésének köszönhetően a magyar kultúra egyik alapkövévé vált. 1837-ben Árpád ébredése című darabjával nyitották meg a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat, ahol többi színművét is bemutatták.

Ugyanebben az évben Bajza Józseffel elindította az Athenaeum című politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot, amely egészen 1843-ig a kultúrára fogékony reformnemzedék egyik jelentős sajtóorgánumaként funkcionált. Az Athenaeum jelentette meg többek közt Petőfi Sándor első versét is.

1843-ban, negyvenhárom éves korában vette nőül a tizennyolc éves Csajághy Laurát, akinek alakja ihlette A merengőhöz című versét. Vörösmarty a politikára is fogékony volt. 1847-től a reformellenzék egyik meghatározó szervezetének, az Ellenzéki Körnek alelnökeként tevékenykedett, amelynek tagjai Kossuth vezetésével megalkották a sajtószabadságot, a kötelező örökváltságot, az ősiség eltörlését, a felelős kormány szükségességét hirdető Ellenzéki Nyilatkozatot.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején egy ideig országgyűlési képviselőként tevékenykedett, majd Buda eleste után követte a kormányt Debrecenbe. Buda visszavétele után 1849-ben Kossuth egy igen magas pozícióba helyezte Vörösmartyt, aki a kegyelmi törvényszék bírájaként szolgálta a szabadságharc ügyét. Megbízatását csak rövid ideig tudta betölteni, mert a kormány ismét menekülni kényszerült, immáron Szegedre.

A szabadságharc bukása után Szatmárban bujdokolva, Bajza József társaságában próbálja elkerülni Haynau bosszúszomját. 1850-ben azonban nem bírta tovább a nomád életet és feladta magát. Kegyelmet nyert, földet bérelt a Fejér megyei Baracskán és gazdálkodással próbálta fenntartani három gyermekét és feleségét. A Vörösmarty család később Baracskáról a családfő szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött.

A szabadságharc bukása, a hosszú bujdosás és az anyagi létbizonytalanság komorrá, depresszióssá tették a költőt. A sötét lélekállapot szépen fokozatosan felőrölte Vörösmarty egészségét, súlyos szívpanaszokat okozva neki. Ebben az időszakban írta időskori lírájának kiemelkedő darabjait, az Előszó és A Vén Cigány című verseit, amelyekben kozmikus képekkel fejezte ki a magyar nemzetnek a szabadságharc bukása utáni életérzését.

A költő betegsége végül annyira súlyossá vált, hogy családjával 1855-ben Pestre költözött. Pesten ugyanabban a házban bérelt lakást, ahol 25 évvel korábban Kisfaludy Károlyt érte a halál. Vörösmarty 1855. november 19-én hunyt el. Két nappal később a Kerepesi úti temetőben több mint húszezer ember kísérte végső útjára a költőt, akinek temetése egyben tiltakozás volt az önkényuralom ellen.

Nehéz körülmények közé került családjának, a három Vörösmarty gyermeknek és az özvegynek egy Deák Ferenc szervezte országos gyűjtés segített. Egyik lánya, Ilona a későbbi miniszterelnök Széll Kálmán felesége lett, fia, Béla pedig ügyvédi pályára lépett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Vörösmarty Mihályné Csajághy Laura (kép forrása: Wikimedia Commons)Vörösmarty Mihály halála évében (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár