A II. világháborús japán katona, aki csak 1974-ben tette le a fegyvert: így élt Onoda Hiroo
2018. május 4. 08:25 Múlt-kor
Korábban
A megváltozott Japán nem nyerte el a tetszését
Szuzuki a japán kormány segítségével felkutatta Onoda egykori felettesét, Tanigucsi őrnagyot, aki ekkoriban egy könyvesboltban dolgozott. Tanigucsit ezután Lubangra utaztatták, ahol közel 30 év után, személyesen utasította Onodát a fegyverletételre.
Onoda és emberei ezen időszak alatt mintegy 30 szigetlakót öltek meg (a falusiak vádjai szerint ez a szám magasabb volt) és további százat megsebesítettek. Amikor megadta magát, Onoda birtokában egy működő gépfegyver (mintegy 500 tölténnyel), néhány kézigránát, egy kard és egy édesanyjától kapott kés volt. A Fülöp-szigetek elnöke, Ferdinand Marcos a körülményekre tekintettel (nevezetesen, hogy Onoda végig abban a tudatban élt, hogy hadi állapot van) elnöki kegyelemben részesítette a japán tisztet.
Onoda már egy teljesen megváltozott Japánba tért haza. A demokratizálódott, a tradicionális japán értékeknek egyre inkább hátat fordító ország nem nyerte el a tetszését, ezért alig egy évvel később, 1975. április 25-én Brazíliába költözött, ahol marhatenyésztéssel kezdett foglalkozni. Érdekesség, hogy eme szenvedélye a dzsungelben töltött évei során alakult ki, amikor egy lopott rádión ausztrál műsorokat hallgatott az állattenyésztésről.
A Brazíliában megházasodó Onoda csak 1984-ben tért vissza szülőhazájába, miután értesült arról, hogy egy japán tizenéves meggyilkolta a saját szüleit. Onoda ezért egy oktató tábort hozott létre fiatalok számára. 1996-ban a Lubang-szigetre is visszatért, ahol virágot helyezett el egykori bajtársa, Kozuka halálának helyszínén és 10 ezer dollárt adományozott egy helyi iskolának.
Onoda élete végéig nagy népszerűségnek örvendett Japánban. 1974-es hazatérése idején sokan még arra is biztatták, hogy induljon a parlamenti választásokon. Bár erre végül nem került sor, a következő években a brazíliai japán közösség prominens alakjává emelkedett, és kapcsolatban állt a Japán háború utáni alkotmányának eltörléséért és a császár kormányzati jogköreinek visszaállításáért küzdő, befolyásos Nippon Kaigi szervezettel is.
Onoda végül 91 éves korában, 2014-ben hunyt el Tokióban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap