A hónap embere: Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin atyja
2022. június 1. 08:55 Múlt-kor
Korábban
A C-vitaminon túl is van élet
Szent-Györgyi és tudományos munkatársai nem csak a C-vitamin miatt érdemelnek elismerést. 1936-ban a hajszálerek áteresztő-képességét szabályozó flavonoidokat izoláltak, amelyet P-vitamin néven ismerünk. Az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozva vizsgálták a tejsav széndioxiddá alakulását, s azt tapasztalták, hogy négy szerves dikarbonsav katalitikus módon fokozza a szövetlégzést – ez a felismerés a citrátkör (vagy ciklus) felfedezéséhez vezetett, amelynek megfejtése a szintén Nobel-díjjal kitüntetett Hans Krebs érdeme, bár a folyamatra Szegeden büszkén hivatkoznak Szent-Györgyi – Krebs-ciklus néven.
Végtelen kíváncsiságából adódóan a laboratóriuma falain túlra is kitekintett, és aktív szerepet vállalt az egyetem életében. A pedagógiáról korát meghaladó nézeteket vallott, a középiskola szerepéről már az 1930-as években a következőképpen nyilatkozott: „Ez az intézmény abban látja fő feladatát, hogy a hallgatóinak fejébe 100 vagy 200 kilónyi könyv tartalmát átpréselje, azután ismét szabadlábra helyezvén őket”. Tanügyi reformot szorgalmazott, amelyben fontos szerepet szánt a sportnak és a testkultúrának is.
Nobel-díjas tudósunk 1948-ban
Az egyetemről 1936-ban úgy nyilatkozott, hogy az „életre felkészítő szakiskola szerepét is be kell töltenie”, továbbá „a tanításnak le kell szállnia a katedráról és tudomásul kell vennie, hogy nem csak agyvelőkkel, hanem fiatal emberekkel van dolga”. Meggyőződéseit kiváló szónoki képességét csillogtatva adta tovább hallgatóságának.
Humorérzékét és történetmesélői képességét élete végéig megőrizte, amelyet az alábbi, televíziós nyilatkozata is hűen szemléltet: „Fiatal koromban nagyon lassú észjárású voltam, és a családom amiatt aggódott, hogy idióta vagyok. Elég későn kezdtem érni. A nagybátyám, aki a családom meghatározó alakja volt, és emellett jól ismert tudós volt, ellenkezett a legjobban, amikor elmondtam, hogy tudós pályára akarok lépni. Később aztán megenyhült és beleegyezett abba, hogy kozmetikát tanuljak. Amikor aztán előrébb léptem, hozzájárult, hogy fogorvos legyek. Még később pedig már ő is nagyon sokra tartott, és azt mondta, lehetnék proktológus. Neki ugyanis aranyere volt, ezért érdeklődött a test ezen része iránt. Így amikor egyetemre mentem, és megkezdtem a kutatást, a végbélnyílás felépítése lett a szakterületem. Hogy úgy mondjam, rossz végén fogtam meg a tudományt.”
Gyakran fejtette ki gondolatait a történelem előrehaladásáról és az emberiség erkölcsi dilemmáiról is. A II. világháborút és a szélsőséges eszméket mélységesen megvetette, titkos diplomáciai küldetést is vállalt, és amikor 1944 őszén a politikai légkör fojtásának már ő sem tudott ellenállni, illegalitásba vonult.
Forognak a kamerák – 1973-as portréfilm, a riporter Vitray Tamás (kép forrása: Fortepan/Bakos László)
Egy alkalommal, hogy ne kerüljön a nácik kezére, a svéd követségről kellett átcsempészni a szovjet ellenőrzés alatt álló területre. A traumák ellenére megőrizte a jövőbe vetett hitét, nem véletlen, hogy a II. világháború utáni újjászervezésből is kivette részét, különösen a tudományszervezés – a Magyar Tudományos Akadémia – megreformálásának volt elkötelezett harcosa.
1947-ben már kiábrándultan, az elnyomó pártállam elől az Egyesült Államokba utazott, és a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le, munkáját az Oceanográfiai Intézet számára létrehozott Izomkutató Laboratóriumban folytatta. Az emberiség önpusztításáról Az őrült majom című – angolul 1970-ben, magyarul csak 1989-ben megjelent – könyvében fejtette ki elképzeléseit: aggodalommal állapította meg, hogy az ember egy vulkánon ül, mert többé nem tudja érzékszerveivel irányítani az új, idegen világot.
1976-ban tagja volt a Szent Koronát hazahozó amerikai delegációnak, hazaszeretete élete utolsó éveit is meghatározta. 1986. október 22-én hunyt el otthonában, emlékét Szegeden szobor, mellszobor és emléktábla őrzi, nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja, valamint számos iskola az országban.
Szegeden állandó kiállítás mutatja be a hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és a Nobel-díj másolatát. Tisztelgésül tudományos eredményei előtt, 2012-ben Szent-Györgyi Emlékévet tartottak hazánkban. A C-vitamin szabadalmának bejelentése (1941. június 13.) 2008 óta a magyar feltalálók napja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
