A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
A börtönsziget létrejötte
A Lüderitz-öbölben fekvő apró szigetet eredetileg a Csillag-sziget névre keresztelte 1795-ben a területet feltérképező brit Alexander kapitány, a németek azonban a környékbeli ragadozó halakról nevezték el.
A herero és nama lázadás kitörésekor a gyarmat kormányzója, Theodor Leutwein eleinte megegyezésre kívánt jutni az őslakosokkal, Berlinben azonban lehetőséget láttak a konfliktusban: egyszerre szabadulhatnak meg a lázadóktól, és fejleszthetik a gyarmat infrastruktúráját, ha kényszermunkára fogják őket.
A „koncentrációs tábor” kifejezést először a britek alkalmazták a búrok és őslakosok számára létrehozott, embertelen körülményeket biztosító gyűjtőtáboraikra, a németek egyszerűen átvették a világsajtóban eddigre már elterjedt kifejezést.
Miután Leutweinnak erősítést kellett kérnie az anyaországból a felkelők ellen, II. Vilmos császár leváltotta, és Lothar von Trotha tábornokot tette meg a gyarmat kormányzójává. Az új vezető kijelentette: „A hereróknak el kell hagyniuk az országot (…) a német határokon belül minden herero, puskával vagy anélkül, marhával vagy anélkül, le lesz lőve.”
A hererók főnöke, Samuel Maharero parancsba adta harcosainak, hogy ne bántsák se a német nőket és gyermekeket, se a nem-német fehéreket (a német gyarmaton, különösen a fővárosban, Windhoekban éltek búrok és angolok is).
Habár maradéktalanul nem sikerült betartani e parancsot (az összetűzések során négy nő vesztette életét), Trotha ellenkező utasítást adott a német csapatoknak: a hererókat és namákat, legyenek akár nők vagy gyermekek, „hajtsák vissza saját népükhöz, vagy lőjék le őket.” Érvelése az volt: „Nem lehet emberséges háborút viselni olyanok ellen, akik nem emberek.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés 20:20
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap