A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
Élet a Cápa-szigeten
A szigetre szállított foglyok elsősorban rendkívül nehéz munkát végeztek a szüntelenül tűző napon – ők építették ki a sziget kikötőjét, valamint Lüderitz számos épületét is, illetve 1906 folyamán ők alakították félszigetté a szigetet. A kevés, főzetlen rizsen és némi liszten tartott rabok folyamatosan gyengültek, míg meg nem haltak.
Halálukat a brutális bánásmód is siettette: aki kimerült, ostorral (az Afrika déli részén bevett, vízilóbőrből készült sjambokkal) bírták további erőfeszítésre, de az is előfordult, hogy egyszerűen agyonlőtték. A zsúfolt lakosztályokon folyamatosan keringtek a különféle fertőzések is, amelyek a legyengült rabokban könnyű prédára leltek.
Az elszigetelt helyen folyó munka és a körülmények nyilvánvaló célja a foglyul ejtett őslakosok elpusztítása volt, és a sziget igen magas „hatásfokkal” üzemelt: egyszerre nagyjából 2000 fogoly volt a szigeten, 1904 és 1908 között az ide kerülők 80 százaléka életét vesztette.
A halálra dolgoztatott őslakosok azonban holtukban sem nyugodhattak: különféle testrészeiket, főként koponyáikat és egyéb csontjaikat Németországba küldték, hogy a szociáldarwinista nézetek által áthatott korabeli tudományos elméletek bizonyítására használják őket.
A csontok előkészítésére a nőket fogták be, akik üvegszilánkokkal kaparták le a koponyákról a lágy szövetet. A szigetről mintegy 3000 ember maradványai kerültek Németországba.
A szigeten dolgozó orvos, Eugen Fischer különféle kísérleteket is végzett a még élő foglyokon: himlővel és tuberkulózissal fertőzte meg őket szándékosan, és ő tett javaslatot a fajkeveredés törvényi tiltására a Német Birodalom minden területén, ami 1912-ben meg is történt.
Fischer később a náci rendszer idején az első világháború után a Rajna-vidék francia megszállása idején született, fekete apáktól származó gyermekek (a „Rajna-vidéki fattyak”) vizsgálatát és erőszakos sterilizálását vezette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.