A higiénia hiánya és a korabeli ipar is közrejátszott a középkori városok legendás bűzében

A rettegett tímárok

Voltak olyan középkori iparágak, amelyeket a korabeliek sem szívesen tűrtek meg maguk közelében. Ezek közül leginkább a tímárok és azok a cserzéssel foglalkozó iparosok voltak azok, akiket a legkevésbé szerettek volna szomszédnak.

A bőrfeldolgozás és cserzés során ugyanis olyan anyagokkal dolgoztak, és olyan kémiai folyamatokat használtak fel, amelyek a középkori emberek szaglószervét is megterhelték. A bőrök feldolgozásához az állati tetemeket értelemszerűen össze kellett gyűjteni, és a műhelyek közelében tárolni és feldolgozni. Az így keletkezett hulladékot általában a környéken helyezték el, vagy belehajították a legközelebbi folyóba.

A cserzéshez felhasznált anyagok között a tölgykéreg, vagy a gubacs mellett helyet kaptak olyan elemek is, mint az emberi vizelet, vagy a kutyaürülék. Ezek a természetes vegyi anyagok hozzájárultak ahhoz, hogy az így kikészített bőrök sokkal vízhatlanabbak legyenek, mint korábban.

A tímárműhelyek környéke azonban ennek következtében a korabeli viszonyok közepette is mérgezőnek számított (olykor terméketlenné változtatva a közvetlen környezetet), de nagyobb baj volt a mindent átható szag. Egy olyan ingatlannak, amely mellett egy tímárműhely volt, sokkal kisebb volt az értéke, mint hasonló szomszédsággal nem rendelkező társainak.

A középkori városokban éppen ezért nagyon hamar elkezdték szabályozni azt, hogy a szóban forgó műhelyek hol helyezkedhetnek el a városon belül. Az ekkor született rendeletek értelmében a tímároknak általában ki kellett települniük a városfalon kívülre, ahol sokkal kevésbé zavarták a városi elit kényesebb orrú családjait.

1. Tízezrek szaga
2. A város ütőere és pöcegödre
3. A pénznek nincsen szaga
4. A rettegett tímárok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe